Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Csoma Zsigmond: Bolgárkertészet az Alföldön
majdnem 6,5 millió koronára rúgott A bolgárkertészek megjelenésével és térnyerésével a figyelem egyszerre a városellátó, intenzív zöldségtermesztés, és ezen keresztül a kertészet felé fordult. A szakirodalom sürgette és ajánlotta is a nagyobb területen történő, rentábilisabb gazdálkodást. így a 18-50 kh nagyságú zöldségtermelő telepek létesítését, társulását szorgalmazták, hogy a magyarok a versenyt a jövedelmezőség tekintetében is felvehessék a bolgárokkal.587 Révész István budapesti kertészeti tanintézeti tanár 30 kh-as telepet bérelve vizsgálni kezdte a bolgárkertészkedést. Termesztési kísérleteit 1899-ben kezdte el, és sikerei után 40 kh-val bővítette telepét, de 1907-ben, tőle független okból, fel kellett oszlatnia bolgár rendszerű telepét. Ez év novemberében azonban az OMGE Földművelésügyi és Növénytermelési Szakosztálya ülésén beszámolt tapasztalatairól, előadásának szövege könyv alakban is napvilágot látott.588 A bolgár rendszerű kertészkedéssel felmerült az önköltség és a nettó jövedelem fogalomköre és fontos kérdése is, így a korszerűbb gazdálkodás irányába sarkallta a zöldségtermesztést. Révész követendő példának tartotta azt is, hogy a bolgárok együtt dolgoztak munkásaikkal. A magyar bolgár rendszerű kertészetekben ugyanis egy külön megfizetett munkavezető irányította a drága napszámosokat, ami szintén emelte a termelési költségeket. Révész felemelte a hangját a háziszemét-égetők építése ellen, amelyeket a trágyának felhasználható konyhai hulladékok eltüntetésére először Miskolcon építettek meg, de a század elején pl. a budapesti Szent János Kórház villanyellátását is már ilyen égetőre tervezték.589 Révész előadásának hatására az OMGE szakosztálya úgy határozott, hogy a városok körüli kertgazdaságok létesítését és a bolgárkertészetek gyarapítását szorgalmazza. Ezért átiratban hívta fel erre a földmívelésügyi m. kir. miniszter figyelmét, amiről a Köztelek című gazdasági szaklap 1908. december 2-ai számában részletesen be is számolt. Bolgár rendszerű kertészeti telepek Czibulya Ferenc - a magyar bolgárkertész életrajzi visszaemlékezései szerint 1879-től a bolgároktól magát függetlenítő édesapja önálló, bolgár rendszerű kertészeti telepet létesített. A 19. század végétől, a századfordulótól már vannak adataink hasonló magántelepekről. Révész István a Budafoki út mentén építette ki bolgár rendszerű kertjét. Az 1896. évi millenniumi kiállítás „székely ház"-&t itt felállítva, hevesi munkásokra alapozta az elvégzendő szakmunkákat. Limbacher Károly 1902- től kísérletezett ezzel a zöldségtermesztési módszerrel. Előnyéül emlegette a földkihasználást, az olcsó és bőséges öntözést, a zöldségfélék korábbi érését, a talaj olcsó megművelését, így a zordabb, hidegebb területeken is termeszthettek zöldséget.590 A bolgár rendszerű öntözéses zöldségtermesztés mindezek ellenére is lassan terjedt csak el a magyarok között, bár az 1909-ben a Nagyváradhoz közeli Szentjános falu határában létesített állami minta-öntözőtelep is az öntözéses zöldségtermelés 587 RÉVÉSZ, 1915. 18. 588 RÉVÉSZ, 1915.4-5. 589 RÉVÉSZ, 1909. 21-22. 590 LIMBACHER, 1917.2. 312
