Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
Csak néhány keskeny árok kis szakasza került elő e részből, így azt megállapítani, hogy védte-e a temetőt valamiféle árok vagy egyéb kerítés, nem tudtuk. r II. Az Árpád-kori településrész (I, IV. V.és VI/B. területek) A szarmata temető keleti felének sírjai között és a temetőtől keletre (VI/B. terület) olyan kisméretű, sekély gödrök kerültek elő, melyeket nem köthettünk a szarmata faluhoz. Mellékletük gyakorlatilag nem volt, de az egyikben talált edénytöredék egyértelműen az Árpád-korba datálta őket. Ugyancsak Árpád-korinak határozhatjuk meg a terület közepén levő téglalap alakú, kétosztatú, 30 m hosszú karámot, mely az egyik sírt át is vágta. Ház nem került elő. Az Árpád-kori állattartó rész nyugati és délnyugati határát azok az igen hosszú és mély árkok jelzik, melyek a nyomvonalon (IV. és V. területek) kerültek elő. Feltételezhetjük, hogy a teljes állattartó részt köröskörül ilyen mély árkok határolták, ám ezek a déli és keleti oldalon kívül estek a leletmentés területén. A feltárás térképéből leolvasható, hogy az északnyugati árokból kb. 300, a délnyugatiból pedig mintegy 240 m-es szakaszt sikerült feltárnunk. Az állattartó rész északnyugati határát а VI/A - В területeket elválasztó hosszú, széles, több ágú, nem túl mély árok alkotja, melynek közepéhez szervesen csatlakozik egy nyolcas alakú karám. Északi oldalának belső felén egymás mellett nagyméretű, fordított kúp alakú gödrök csoportja volt, melyeket kopolyakútként határoztunk meg. Ezt a kútfélét tehát mind a szarmata, mind az Árpád-kori pásztorok ismerték. III. Ismeretlen korú és rendeltetésű objektumok Három olyan nagyméretű, különleges objektumot is feltártunk a szarmata és Árpád-kori települések területén, melyek két problémát is felvetnek: mi célt szolgálhattak, és mikor építették őket. 1. A nagy körárok (III/A. terület) Nem találtuk magyarázatát annak a 20 m átmérőjű, több ágból álló szabályos körároknak, mely későbbi a terület nyugati dombjának, azaz a negyedik falunak minden objektumánál - s akkor áshatták, amikor a szarmaták már nem laktak a mostani M5-ÖS autópálya Kiskunfélegyháza - Északi csomópontjánál. Hasonló körárok nyomai kerültek elő a terület északi oldalán is, de ennek nagy része a felüljáró töltése alá esett. Annyi bizonyos, hogy a szarmata településhez nincs köze, de hogy kik és mikor hozták létre, s mi célt szolgálhatott, ma már nem tudjuk. 2. A kétosztatú nagy épület (VI/A. terület) A temető legnyugatabbra fekvő sírjait óriási, kb. 60x40 m nagyságú, téglalap alakú, kétosztatú épület árka vágja át. Leletanyag hiányában korát és rendeltetését nem tudjuk meghatározni. 30
