Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Szabó László: A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában

függetlenedett, s a tagosításokkal megszűnt az a nyomáskényszer, amely korábban jellemezte a területet, s egyben összekapcsolta az állattartást a szántóföldi művelés­sel is.531 A Tiszazug gazdaságait a szántóföldi növénytermesztés környezethez képest való visszamaradása, gazdaságon belüli kis súlya és az állattartástól való független volta jellemezte a lecsapolások megszűntével, még akkor is, ha voltak igazi jói gazdálko­dó parasztok Tiszaföldváron, Cibakházán, Csépán és főként Tiszasason. 4. A Tiszazug másik jellegzetessége a gazdálkodás, de egyáltalán az egész kultú­ra szempontjából, hogy olyan helyen fekszik, ahová több különböző jellegű, igen intenzív kultúrájú terület hatása még elér, de éppen ebben a térségben el is hal. Sze­ged vidékének /beleértve a szentesi, csongrádi, vásárhelyi részeket (hatása a Tisza­zug északi részét már alig éri el, s Szolnok környékén e hatás már nem mutatható ki. Debrecennek - a Tiszántúl központjának - hatása Mezőtúron és a Nagykunsá­gon át még érezteti hatását a református községekben; a terület maga is a Tiszántúl része, a centrumtól mégis messze esik. A nyugati oldalon a Három Város hatását kissé felfogják a XIX. században e pusztákra betelepedett főként jászsági tanyák, s e vidék hatóereje így csökken. Gazdasági tekintetben kisebb a hatása a Duna-Tisza köze betelepüléseinek azért is, mert a homoki gazdálkodás, a közbeiktatódó homoki tanyai települések Kara, Kocsér, Bőg, Újkécske, Lakitelek) gazdálkodási módszerei csak a szőlőtelepítés után, a modem szőlő- és gyümölcskultúra felvirágzásával vál­nak használhatóvá. Északon Szolnok városához és környékéhez, s a távolabbi Jász­sághoz csak vékony szálak vezetnek.532 Ha konkrétan szemügyre vesszük a földművelés egyes mozzanatait, eszközeit, müszókincsét, lemérhető, hogy a Tiszazug földművelésének milyen vonásai tekint­hetők sajátosan e tájra jellemzőnek, illetve világossá válik, hogy milyen területekkel tart kapcsolatot. A terület gyenge anyagi erejű gazdaságaival magyarázható az a jelenség, hogy a gépek, modernebb gazdasági eszközök a paraszti gazdaságokban kis szerepet ját­szanak. Egy-egy megvásárolt eszközt hosszú időn át használnak, s a végletekig ja­vítják, javíttatják, nem cserélik ki modernebbre. így a Vidacs-ekék sokáig haszná­latban voltak, de a Sack-ekéknél modernebbet nemigen használtak; helyi gyártású speciális ekéket itt nem vásároltak, noha Kunszentmártonban több kovácsnak is voltak javított változatai.533 A hasított ágú favillák legutóbbi időkig való, a kömye-531 Vö: SZABÓ I. 1979-80. 201-221. - SZABÓ L„ 1981. 147-161. - SZMNA I. 1.26. kcs. -1. 2. 26. kcs: II. 1. és II. 2. térképek. - A Tiszazug földműveléséről és annak változásairól: BOTKA. J., 1965. Csépa község gabona és kukorica termelése. SZMNA: - BOTKA J., 1977. 158-162. - BELLONT., 1981. 120. BELLON T„ - BOTKA J. 1982. 532 SZABÓ L., 1977.-Uö: 1981. 533 Vö: A Jászság munkaeszköz kultúrájával, korszerű kisipari termékeivel: SZABÓ L., 1982. 130- 109. - 1964-ben vásároltuk meg a Damjanich Múzeum számára Zsemberi János kunszentmártoni kovácsmester műhelyét, onnan önálló konstrukciójú ekék, ekekapák, szerszámok kerültek ki /64, 65. ltsz./ Kívüle más kovácsmesterek is készítettek szerszámokat Kunszentmártonban. Ugyanilyen szerepe volt a bognároknak a kunszentmártoni, mesterszállási parasztság szerszámokkal való ellátásában, /vö: SZMNA 1.1. és 2.4.kcs., 13.kcs./ A kunszentmártoni Jauemik-család rézművesei önálló konstrukciójú permetező gépei, s kívüle a tiszakécskei 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom