Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Szabó László: A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában
SZABÓ László A Tiszazug szántóföldi gazdálkodásának helye az Alföld gazdálkodásában 1. Egy kistáj földművelő gazdálkodását mutatom be, egy olyan tájét, mely önmagába zárt, ugyanakkor vannak kapcsolatai is korlátozott módon, mert anyagi ereje nagytáji kapcsolatokat nem tesz lehetővé, éppen a földművelés tekintetében, melyben elsősorban a belső erőkre támaszkodik, önmagát fejezi ki, újítja meg, ha erre valami lehetősége van. A Tiszazug másfél tucatnyi települése bezárt helyzetben volt, s van ma is, amikor, úgymond népesedési problémákkal küzd, elöregedik, s népessége rohamosan apad. Ha a földművelését nézzük, a mai kép kissé csalóka, mert a vízszabályozások óta megnövekedett a szántóföld területe, a szántóföldi növények egész gazdálkodásban betöltött szerepe. Major Bálint Nagyrév múltszázadvégi monográfusa az 1830-as, 50-es évekről szólva szinte alig tesz említést róla: kétszer annyit foglalkozik a szőlővel, mint a szántóval, s amikor ír a gazdálkodásról, földművelésről, akkor is a munkaállatok itatásának nehézségeit, a föld rossz minőségét (,,...a szántóföldek nagyon gyökeresek és soványak voltak...”) ecseteli. Csak az ekéről, kocsiról és a nyomtatásról-szelelésről emlékezik meg. Pedig Nagyrév határa a tiszazugi községek közül már a múlt század közepén is leginkább bővelkedett szántóföldben. Fényes Elek szerint 58.44 % szántója volt, s a szőlő itt a legalacsonyabb részesedésű, mindössze 1.12 %.525 Az alábbiakban néhány település szántójának és szőlőjének százalékos részesedési arányát közöljük Fényes Elek 1851-es Geográphiai szótára alapján a Tiszazugból: Község szántó %-ban szőlő %-ban Tiszasas 14,71 % 4,06 % Csépa 24,01 % 6,86 % Tiszakürt 30,60 % 8,28 % Cibakháza 36,08 % 6,01 % Tiszainoka 50,79 % 2,90 % Nagyrév 58,44 % 1,12% Tiszaföldvár és Tiszazug adatai hiányoznak a statisztikából, s ezek nélkül a tiszazugi települések egész határából 35.75% volt szántó, 4.87% pedig szőlő. A legnagyobb részt a legelő és a rét foglalta el, de jelentős volt a terméketlen, csak gyűjtögetéssel élhető terület aránya is. Ugyanebben az időben Kunszentmárton határának már 52.38%-a volt szántó, s ennek java tanyai gazdaságokkal, mint intenzív művelésű hely csatlakozott a gazdálkodás rendszerébe. Az ugyancsak vízjárta határú Gyoma szántóinak aránya 40.16%, Mezőtúré - ahol a szikes legelők nagy területet 525 MAJOR B., 1896. 50-54. - FÉNYES E„ 1851. III. 289. 271
