Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban

Ezeket ugyanis a mindenkori félegyházi szarmata település lakói a tényleges lakóhelyektől távolabb, az uralkodó szélirány miatt azoktól délre építették meg, és valószínűleg közösen használtak.

3. Az állattartás helyszíne és építményei (II/A-B. és IV. terület)

Azt, hogy az első falu (II/B. terület) lakói hol tartották állataikat, nem tudjuk. Mivel az a nagy, V alakú árkot, mely körül az első házakat megtaláltuk, átvágja az állattartás legkorábbi építménye, joggal állíthatjuk, hogy a Félegyháza - Északi csomóponti szarmata települések állattartó része akkor kerül a mostani nyomvonalra, amikor az első falu lakói a közeli dombok valamelyikére költöznek.

1. Karámok (II/A-B. és IV. terület)

Az állattartás építményeinek jellegét a régészeti módszerekkel megfogható nyomok alapján ma már nem tudjuk meghatározni. Ezért az árkok által határolt, zárt, általában négyszög alakú építményeket a továbbiakban karámoknak fogjuk nevezni,

Közülük először a rendkívül nagy, kb. 40x40 m-es, rombusz alakú karám épült meg. Ez a betöltött föld alapján valószínűleg leégett, ezután készült el részben az első karám területén a nagyjából harmadrésznyi nagyságú, kb. 30x13 m-es, szabályos téglalap alakú karám. A vele párhuzamos, tőle északra fekvő, 26x12-15 m nagyságú, lekerekített sarkú, trapéz alakú karám lehet egyidejű is, de az biztos, hogy a nagy karámnál későbbi. Déli sarkát egyszer átépítették. Általánosan megfigyelhető, hogy különösen a nagyobb építmények egyik sarka észak felé mutat, helyük kijelölésekor tehát figyelembe vették az uralkodó szélirányt.

Ahogy a keleti és nyugati dombra költöző település folyamatosan észak felé terjed, úgy követi az állattartó rész is ezt a mozgást. A feltárt részbe eső következő építmény egy kb. 20x20 m-es, lekerekített sarkú, négyzet alakú karám, melyhez hasonlót tőle 40 m-re északra is feltártunk. Mindkettő részben kinyúlt a megkutatható területből.

65 m-rel északabbra karámcsoport került elő. A három karámot „matrjoskababa-szerüen” ásták egymásba, úgy, hogy egymást nem érintik, így egymáshoz való időbeli viszonyuk nem tisztázható. Mindhárom nagyjából négyzet alakú, lekerekített sarkú. A legnagyobb 34x28 m, a legkisebb 22x18 m. Az elhelyezkedés mellett a karámcsoport másik érdekessége, hogy a legnagyobb, azaz a külső karám egy-egy sarkából kiinduló kis árkokat tudtunk megfigyelni, melyeket valószínűleg vízelvezetés miatt ástak.

Mielőtt a karámcsoportot megépítették volna, a területen korábban már volt egy hasonló négyzet alakú karám, melynek csak egy része esett a feltárt területbe. Hasonlót tártunk fel a karámcsoport délnyugati sarkához közel, de ennek csak északkeleti oldalát figyelhettük meg.

Mint említettük, a karámok egyike sem rekonstruálható. Az általában 1 m mély karámárkokban semmi nyomát nem láttuk esetleges cölöpöknek, melyek az építmények falát alkották volna. Azt sem tudjuk, részben vagy egészen fedve voltak-e. A

25