Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben

számba, amiből a sarjú teljesen elhanyagolható mennyiséget tett ki, s a rossz széna aránya is alig érte el a 3%-ot. (Ez utóbbi döntően a Jászság árvízjárta határú településeit, valamint Kunszentmárton Körös által látogatott határrészeit jellemezte.) A szénatermés közel 40%-a a Kiskunságra esett, csaknem 35%-a a Nagykunságra, s csak a fennmaradó alig 25% a Jászságra.

A Jászkun Kerület növénytermesztésére a fő gabonanövények termésmennyisége alapján következtethetünk. Az előzőekben már utaltunk rá, hogy minden termesztett növényt a négy gabonafajtához hasonlítottak. Ezek közül a két kenyérgabona a búza és a rozs volt, míg az árpát és a zabot takarmánynövényként használták.

A Jászkun Kerületben időszakunkban 415.135 pozsonyi mérős búzatermésre következtethetünk. (6. táblázat.) Ennek a mennyiségnek közel 40-40 %-a esett a Jászságra és a Nagykunságra, s alig 20%-a a Kiskunságra. A búzáénál jóval kisebb volt a rozstermés mennyisége, ez 267.400 pozsonyi mérőt tett ki. (7. táblázat.) Ennek 40-40%-a esett a Jászságra és a Kiskunságra (hol főleg a homokosabb talajokat jellemezte), míg a Nagykunság részesedése alig múlta felül a 20%-ot. Láthatóan a talaj- és vízviszonyok nyomán az egyes települések között is voltak eltérések. így a jászsági Fényszaru, illetve a kiskunsági Majsa búzatermesztése elenyésző volt, míg a rozs Ladányon és Alsószentgyörgyön szinte teljesen hiányzott. A búza a legjobban a Nagykunságban fizetett, 5,8-szoros termést hozva. Ezt a Kiskunság 5,4, majd a Jászság 5,3-as átlagai követték. A rozs eredményei ugyancsak a Nagykunságban voltak a legjobbak (5,6), s ettől lényegesen elmaradtak a Kiskunság (4,8), valamint a Jászság (4,7) átlagai. Az egyes települések közötti eltérésekre nem térünk ki.

A takarmánynövények közül az árpa termése 473.107 pozsonyi mérőt tett ki. (8. táblázat.) Ennek mintegy fele a Nagykunságban termett, kb. 30%-a a Jászságban, s csak alig 20%-a a Kiskunságban. Jóval kisebb volt ennél a zabtermés, ami mindözsze 195.546 pozsonyi mérős volt. (9. táblázat.) Itt az arányok teljesen megfordultak. A termés közel 70 %-a a Kiskunságban termett, a Jászságban jó egynegyede, s csak a fennmaradó pár százalék esett a Nagykunságra. A helyi adottságok miatt teljesen hiányzott, vagy elhanyagolható volt az árpatermés a Jászságban Ladányon, Fényszarun, a Kiskunságban Halason, Szentmiklóson és Majsán. Az árpa legjobban a Nagykunságban fizetett, itt az elvetett mag 5,5-szöröse termett. A Jászságot 5,1-es, míg a Kiskunságot 4,4-es átlag jellemezte. A zab a legjobb mutatókkal a Nagykunságban rendelkezett (5,8), a Kiskunság 4,7-es és a Jászság 4,4-es szorzója ettől lényegesen elmaradt.

A négy fő gabona terméseredményeit táblázatban összegeztük. (10. táblázat.) A teljes mennyiség 1.351.188 pozsonyi mérőt tett ki, s csaknem egyformán oszlott meg a három kerület között. Ugyanakkor elmondható, hogy a kenyérgabonafélék (búza és rozs) valamint a takarmánygabona (árpa és a zab) termése is közel egyforma volt, 670-680.000 pozsonyi mérős.

A Jászkun Kerület szőlőtermesztése az alföldi viszonyok között nem volt jelentéktelen. (11. táblázat.) A felmérés 66.463 akónyi éves bortermést adott meg, csaknem teljes egészében a jó minőségű fajtákból. A bortermés megoszlását tekintve is a három tájegység között lényeges eltérések mutathatók ki. A termett mennyiség több mint fele a Kiskunságra esett, míg a Jászság és a Nagykunság részesedése alig

252