Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben
A rétekhez a valóságos rétet, legelőt, valamint a kertet számították. Itt az egyévi termést vették alapult, amit bécsi mázsában és fontban (1 bécsi mázsa = 100 font = 56 kilogramm) adtak meg. A termést e kategóriáknál édes és savanyú széna, emellett Alsószentgyörgyön még az édes és savanyú sarjú jelentette. Megadták továbbá a szőlők és erdők területét, és éves hasznukat a helyiségek és a magánosok közti megoszlásban. A bortermést jó és gyenge kategóriák szerint, akóban (1 akó = 64 icce = kb. 53 liter) adták meg. Az erdők éves haszna kemény és puhafa szerint ölben (1 öl = kb. 160-180 centiméter), illetve forintban szerepelt. A negyedik oldalon egyrészt a négy fő gabonanövénynél elkülönítették a vetőmagot és a tiszta termést (külön a közösség és a magánszemélyek között), majd forintosítva a határban folyó földművelés teljes éves hasznát is kiszámolták. Ez a szántók, rétek, legelők, kertek, szőlők, erdők és a tavak minden jövedelmét felsorolta, elkülönítve a közösségek gazdálkodását a magánszemélyekétől. Magunk a forrás főbb adatait néhány táblázatban összesítettük. Ezeknek részletes elemzése, más területekkel való összehasonlítása jócskán túlmutat a meglévő terjedelmi határokon, ezért az alábbiakban csak néhány főbb szempontot emelhettünk ki a sok közül. 3. Anyagunk a korabeli piaci vonzáskörzetek vázolására csak részben alkalmas. A Jászságon belül Ladány és Alsószentgyörgy Eger, a többi település Gyöngyös piackörzetéhez sorolta magát. Ugyanakkor viszont valamennyi nagykun települést önmaga piachelyének minősítettek, ami - figyelembe véve Debrecen szerepét - bizonnyal nem volt igaz.518 A Kiskunságon belül önálló központ - s saját maga piackörzete volt - a kerületi székhely Félegyháza, míg Pesthez Szabadszállás, Szentmiklós, Fülöpszállás, Lacháza, Szegedhez Majsa és Dorozsma, Bajához Halas tartozott. Az árakkal kapcsolatban nincs sok mondanivalónk. (1. táblázat.) Minthogy a Jászkun Kerület alapvetően három nagy, területileg is jól elkülönülő, s egymástól jelentősebb távolságra lévő történeti tájegységre (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) oszlott, e területeknek egyaránt megvoltak a maguk jellemzői. Mindenképp szembetűnők azonban a nagykun települések alacsony átlagai, valamint a Kiskunság településeinek a területi szórtságából fakadó eltérései. A puszták árviszonyira mindözsze egyetlen adatunk van. Alsószentgyörgyön a széna ára a belső határban és a pusztán eltérő volt. A határban termett 19.910 mázsa 69 font ára mázsánként 10 krajcár volt, míg a karai és a kocséri pusztán termett 62.823 mázsa 57 fonté csak 8 krajcár. A Jászkun Kerület termésösszeírásában a közösségek gazdálkodására kiszakított területek, s azok termése az egészhez viszonyítva meglehetősen kis mennyiségeket, legfeljebb 3-5%-nyi értéket foglaltak el. (2. táblázat.) Ez összességében nem tekinthető jelentősnek. Ami miatt mégis figyelembe kell ezeket az adatokat venni, azaz, hogy a felsőbb hatóságok által szorgalmazott új gazdálkodási módszerek, eszközök, eljárások, növényfajták - a legnagyobb redemptus birtokok mellett - elsőnek itt jelentek meg, s hatásuk a gazdálkodásra leginkább itt mérhető. Számos esetben kimu518 Lásd: Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piaci központok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. térképeit. 250
