Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Balla László: Termesztett gabonafajták a XX. században
8. táblázat: II. Generációs fajták Fajta neve és kódszáma Keresztezés első utolsó éve Bejelentés éve Minősítés éve Nemesítés ideje (év) Visszavonás éve Termesztés ideje (év) Mv 6 Mv 06-75 ... 1966 1975 1976 10 1982 6 Mv 7 Mv 11-75 ... 1968 1975 1978 10 1985 7 Mv 9 Mv 22-77 1960 1965 1977 1981 21 1993 12 Mv 10 Mv 2-24-78 ...1970 1978 1981 11 1990 9 Mv 11 Mv 02-78 ...1970 1978 1982 12 1983 1 Mv 12 Mv 06-79 1960 1965 1979 1982 22 1994 12 Mv 13 Mv 1-08-78 ... 1970 1978 1983 13 1987 4 1 / —;----------------Átlagos nemesítési idő: 14.1 év A második generációs fajták (Mv 6, Mv 7, Mv 9, Mv 10, Mv 11, Mv 12, Mv 13) nemesítését is az 1960-as években kezdtük, 1975 és 1978 között jelentettük be és 1976 és 1983 között kerültek minősítésre. (Nemesítők: Balla László, Rajki Sándor, Szunics László, Manninger Istvánné, Pollhamer Emőné és Szunics Lászlóné). Ezekhez hozzá kell még tenni az Mv 8-ast (nemesítő Szilágyi Gyula és társa), amelyet 1978-ban minősítettek, nagyon gyorsan elszaporodott, 1983-ban és 1984-ben elfoglalta a vetésterület 30 %-át, majd gyorsan visszaesett és kikerült a köztermesztésből. Helyét az Mv 9, Mv 10 és az Mv 12 foglalta el. Ez utóbbiak 9, illetve 12 évig voltak köztermesztésben (8. táblázat). Ezekkel a fajtákkal az 1980-as évek közepére gyakorlatilag kiszorítottuk a külföldi fajtákat a köztermesztésből. A martonvásári fajták 1977-ben elfoglalták a vetésterület 10 %-át, 1978-ban a 20 %-át és 1984-től csaknem az 50 %-át. Azóta a részarányuk tovább növekedett a harmadik generációs fajták elterjedésével. A Bezosztaja 1, a Libellula és a jugoszláv fajták pedig teljesen eltűntek. A harmadik generációs fajtáink nemesítése részben a hatvanas évek második, részben a hetvenes évek első felében kezdődött. Ezek száma eddig 39. Ezekben sikerült egyesíteni a bőtermő-képességet a jó minőséget és a rozsdarezisztenciát. Ezek közül különösen sikeres volt az Mv 15, Mv 16, Mv 19, Mv 23, Fatima 2, Mv Optima, Mv Pálma, Mv Vilma, stb. (9. táblázat). Megkezdődött a negyedik generációba sorolható fajták minősítése is. Ezek a minőségjavító fajták. Ennek bevezetéseképpen 1983-ban szabadalmaztattuk az Mv M-et és 1994-ben minősíttettük az Mv Emmát, 1996-ban az Mv Magdalénát, 1997-ben az Mv Magvast, 1999-ben az Mv Csárdást, 2000-ben az Mv Palotást és az Mv Emesét (10. táblázat) (nemesítők: Balla László, Szunics László, Bedő Zoltán, Láng László, Szunics Lászlóné, Vida Gyula, Karsai Ildikó, Veisz Ottó). 225
