Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Balla László: Termesztett gabonafajták a XX. században
A ma élő búzanemesítő generációnak az a feladata, hogy a gyorsan változó, fejlődő búzatermesztési viszonyoknak megfelelő fajtákat állítson elő. Ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy meg kell tartani a nemesítés eddig elért összes eredményét, és azt ki kell egészíteni az új követelményeknek megfelelő tulajdonságokkal. Ez nem kevesebb, mint egy teljesen új búzatípus előállítása. Mivel ma a holnapnak nemesítünk, olyan búzatípus előállítására van szükség, amely • rövidszárú (75-80 cm), gépi aratásra alkalmas, de elég hosszúszárú, hogy a gyomokat elnyomja; • télálló, szárazságtűrő, jó minőségű, mint a jelenlegiek; • szár- és levélrozsdának, lisztharmatnak és szártőbetegségeknek gyakorlatilag ellenálló; • potenciális termőképessége kiváló, a nagy műtrágyadózisokat jól meghálálja, és alkalmas 8-10 tonnás hektáronkénti termés biztonságos elérésére. • Szükség van speciális fajtákra is, amelyek termeszthetők öntözéses viszonyok között, monokultúrában, továbbá szikes, homokos és erodált talajokon. Tehát egyidejűleg a búza több tulajdonságát - termőképesség, szárhosszúság, szár- és levélrozsda, valamint lisztharmat és szártőbetegség ellenállóság - kell megváltoztatni, megjavítani úgy, hogy a többi - minőség, télállóság, szárazságtürőképesség - legalább a jelenlegi jó búzatípusnak megfelelő maradjon, vagy javuljon. A megoldásban támaszkodnunk kell a hazai mellett a világ más országaiban, földrajzi térségeiben elért eredményekre és a legkorszerűbb technikára. Az előrehaladás elképzelhető: • a fontos agronómiái tulajdonságok valamelyikének a pozitív irányú megváltoztatásával, annak minőségi fejlesztésével, • több tulajdonság együttes fejlesztésével, • a nem kívánatos vagy elavult tulajdonságok eltüntetésével, ami közvetve vagy közvetlenül a potenciális termőképesség növekedéséhez vezet. A kiindulási anyag A kiváló keresztezési partnerek felkutatása, melyeknek egyes tulajdonságai a jelenlegiek ellentéte vagy magasabb foka és ezekből egy kollekció létrehozása, fontos nemesítő tevékenységet képez minden eredményesen dolgozó intézetben. A keresztezési partnerek lehetnek: • külföldi fajták, • hazai fajták, • tájfajták és források, • saját törzsek. Ma már nem tartjuk magunkat ahhoz a régi alapelvhez, hogy az egyik partner mindig egy jól bevált hazai fajta legyen. Ezt ma úgy értelmezzük, hogy az egyik partner a nálunk termeszthető fajták ökotípusához tartozzék. A külföldi fajták behozatala és keresztezése biztosítja számunkra a lehetőséget ahhoz, hogy a világ más országaiban elért eredményekre építsük a saját munkánkat. 219
