Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Surányi Dezső: Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei

A jelen alföldi természeti helyzetről készített összefoglalót az egyik munkacso­port a békéscsabai II. Alföld konferencián425, amelynek időszerűségét a gyakori ti­szai árvizek gyakorisága és súlyos belvíz gondok aktualizálták4'0. A Magyar Alföld különleges ökológiai adottságait néhány térkép jól megvilágítja, amely egyrészt a szélsőséges klimatikus és edafikus események jellegét, másrészt azok gyakoriságát és mértékét illusztrálják. A meleg területek mindegyik változata (Ai.6) megtalálható az Alföldön, amelytől nem válik el a Mezőföld sem (l/а. ábra4'1), lényegében a nap­sütés évi összege (is) magyarázatul szolgál a nyári félév hőmérsékleti sajátságaira (1/c.429 430 431 432 és 1/d. ábra433), s egyben a januári középhőmérséklet jelzi a hőmérsékleti érté­kek nagy szélsőségességét (1/b. ábra434). A sokéves átlagos csapadékmennyiség el­oszlás alapján - néhány csapadékos év ellenére is - inkább csapadékszegény nagy­tájnak (2/a. ábra) számít, viszont bizonyos részeken a folyók és egybefüggő erdősé­gek befolyásoló szerepe igen szembetűnő435. E századi mérések alapján az átlagos évi vízhiány 50-150 mm (2/c. ábra), ami feltétlenül öntözést igényelne kritikus idő­szakokban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon436. A talaj vízellátottsági problémái elsősorban - a homok kivételével - nem a talajvízszint mélysége (2/b. ábra)437 miatt lépnek fel, hanem inkább annak szeszélyes évszakos ingadozása következtében (2/d. ábra)438 lépnek fel kockázati tényezők a mezőgazdaságilag művelt területeken. A negyedkori üledékek vastagsága az alföldi területeken (3/a. ábra)439 és ennek sze­repe a talajtípusokra, azok kiterjedtségére (3/b. ábra)440, valamint a pleisztocén homokösszlet nagysága (3/c. ábra)441 lényegében meghatározta a klimatikus sajátsá­gokkal együtt a növénytakaró, és rajta-benne élő fauna jellemzőit (3/d. ábra)442. Amíg a Duna a Magyar Alföldnek inkább a lehatárolásában és a Duna-Tisza kö­zének homokfelhalmozásában játszott szerepet, a Tisza és mellékfolyói e nagytáj természeti arculatát és vízegyenlegét alapvetően befolyásolták. A Tisza vízgyűjtő területe 157.186 km2, a Szamosé 14%-kal nagyobb, mint a Tiszáé. A Bodrog 37, a 429 SZABÓ M.-IZSÁK É. 1999: A természeti környezet átalakulása/átalakítása... Az Alföld a XXI. század küszöbén, 387-390. o. 430 NAGY I. 1996. A Tisza-völgyi hajózás rövid története. Jászkunság 42 (5-6). 258-269. o., Béres M. 1996. Az ember tájalakító tevékenysége a Körös-vidéken. Jászkunság 42 (5-6). 270-279. o. és ANDRÁSFALVY A. 2000. A vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon. Magyar Tud. 107 (6): 709-719. o. 431 A dunai Alföld 1967. 46. o. 432 uo. 37. o. 433 uo. 39. o. 434 uo. 38. o. 435 uo. 40. o. 436 uo. 45. o. 437 LÁSZLÓFFY, i.m. 139. o. 438 uo. 14. o. 439 LÁSZLÓFFY, i.m. 142. o. 440 uo. 143. o. 441 A dunai Alföld, 154. o. 442 uo. 147. o. és vö. RÁCZ L. 1993. Éghajlatváltozások a középkori és kora újkori Európában. In: Európa híres kertje 67-86. o. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom