Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Termesztett növények - Surányi Dezső: Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei

SURÁNYI Dezső Az alföldi gyümölcskultúra ökológiai és történeti gyökerei A Magyar Alföld talán Európának is, de természetesen az országnak a legna­gyobb méretű nagytája. Területének meghatározása nem egyszerű, hiszen a Kárpát­medence és a történelmi Magyarország léptékében 99,2 ezer408, a mai országra szű­kítve s a dunai Alfölddel 52,1 ezer409, anélkül viszont csak 41,9 ezer410 négyzetkilo­méter. Az 52,1 ezer knr-nyi Magyar Alföld területéből 21 ezer km2 amfibikus (40,3%), ma pedig mindössze 1.250 km2 (6%-a az ősi ártér)411. Az elmúlt 50 ezer év alatt e terület 1/3-át a Tisza és mellékfolyóinak rendszere formálta. Egykor a Nyír­ség és Csongrád irányában folyt a Tisza, a mai folyókép 15-20 ezer éve alakult ki412. A Duna és a Tisza, s különösképpen pedig az utóbbi folyó teljesen meghatározza a nagytáj arculatát. Talán Petőfi költői ráérzéssel ezért tette mitologikussá a Magyar Alföldet is, és a Tiszát is413. A Magyar Alföldet északról és nyugatról a Magyar- kö­zéphegység zárja le, keletről és délről viszont a jelenlegi országhatárok szabják meg a határát. Jellegzetes síkvidék, a tengerszint feletti magassága 79-182 m között vál­tozik; a Csegei-hegy (167 m), Ólom-hegy (174 m) s Koportyok (186 m) már igazi magas pontoknak számítanak. A mai arculatát a klímaváltozások éppúgy formálták, mint ahogy a nagy folyók és vízjárások is alakították a pleisztocéntől kezdődően. Az ember szerepe pedig ugyancsak jelentékeny volt, gondolva akár a vitatható ere­detű kunhalmokra és földvárakra, vagy éppen a Csörsz-árokra. Talaj féleségek tekintetében elsősorban mésztartalmú csemozjom dominál (30,6%), ami a sztyeppéi és erdős sztyeppéi növénytakaró alatt igen gyakori; barna erdőtalajokon (12,8 %) és löszön a tölgyesek alakultak ki. A fűtóhomok aránya 14,0%, alig kevesebb a szikes (szolonyec és szoloncsák) talajok (13,8%) aránya; a réti talajok területe közel 12 ezer km2, többnyire folyók elöntötte területeken (22,8%) jött létre, kövérfövű legelőkkel. Ugyanitt kemény-és puhafás ligeterdők, továbbá a futóhomokon sovány csenkeszes gyepek és nyirkain pedig homoki töl­gyesek fordultak elő. A láptalajok (1,7%) és nyers öntéstalajok (4,3%) növénytaka­rója is igen változatos414. Ugyanebben a kötetben található meg egy rövid, igen jó át­tekintés az Alföld természetes növénytakarójáról és állatvilágáról is415. A Magyar Alföld területe könnyű préda volt a régi népeknek a történelem folya­mán, ezért egy-egy védmü, pl. a Csörsz-árok vagy az alföldi földvárak, de a nagy folyók is csak időleges védelmet nyújthattak az erőfölénnyel bíró betolakodókkal 408 BULLA-MENDÖL 1947. 233. o. 409 A dunai Alföld 1967. 108. o. 410 TÓTH A., 1996. 93. o. 411 A dunai Alföld 1967. 108. o. 412 DUNKA S.-FEJÉR L.-VÁGÁS I.: A verítékes honfoglalás. 1996. 11. o. 413 vő. HATVANI D. 1988. Táj és nép... Forrás 20 (3). 74-78. o. és SURÁNYI, 1993. 131-161. o. 414 A dunai Alföld 1967. 80-81. o. 415 uo. 141-152. o. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom