Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)
sos ‘patak’, komi mos ‘forrás’) végű szavak is keletkeztek, amelyeknek megvannak a tulajdonnévi változataik is.242 A körte alakváltozatai jeleznek egy leghosszabb (vő.: gertmalik) és több rövidebb formát. Ezek figyelembe vétele segít abban, hogy megállapítsuk a jelentésfejlődés ütemeit. Az első ütemben a hangutánzó, hangulatfestő szó több jelentésmozzanatot is tartalmazhatott, vö.: *tVt-kVk elemnek megfelelő szavak, pl. a magyar donga ‘hajlott, ívelt tárgy’, dong, zeng, bong, cseng, csörög, búg, zúg stb. Az utolsó *tVk ugyanaz, mint az első, a folyó forrását, forrás felőli szakaszát nevezi meg. Amikor a körte mint gyümölcs megkapta az elnevezést, ezeknek az elemeknek az együttese már ismert volt folyóforrás vagy a forrásról elnevezett folyó nevében. Az alaki hasonlóság révén a gyümölcs is megkapta ezt az elnevezést. A forrásról, a folyóról ilyen logika alapján más tárgyakat is elneveztek, de megkapták a nevet az e folyó mentén élő emberek csoportjai, népek is. A név a folyóról az ott lakókra érintkezésen alapuló jelentésátvitel útján történt. A továbbiakban mind a folyó, mind a népnév, mind a gyümölcsnév stb. újabb térszínformák, növények, tárgyak elnevezésének szolgáltak alapul. Az etimológia szempontjából döntő fontosságú az átadó és átvevő pontos megállapítása. Ősi, szóteremtéssel született szavaink jelentésének fejlődése rendszerint többütemű. Az ütemek helyes sorba állítása szükséges ahhoz, hogy megértsük a szavak jelentésbeli összefüggéseit, kapcsolatait.292 293 Egy ilyen hatalmas szócsalád tagja a körte szavunk is. Célszerű a körte, körtvély első részét a kör elemet külön kezelni, amelynek megfelelnek a magyar kör, gór szavak, továbbá a horhó, hóról, horog, görbe, kurta, kert, kard, garda, garat, kürt, kürtő, köridőé körte stb. kVr, hVr, gVr szerkezetű első része. Kezdetben egyszerre tartalmazhatott több rokon jelentést, eszerint a váj, vág cselekvést, a vájatot, mint a cselekvés eredményét, a félkör alakú mélyedést, amely az egyik irányban szélesedő, öblösödő árok. Ezek a jelentésmozzanatok az idő folyamán önállósodtak, pl. hóról ‘vág’, kurta ‘levágott, rövid’, kurtít ‘rövidít, levág’, továbbá a gór ‘domború, s mint ilyen nagyításra alkalmas’, ugyanígy a kürt, kürtő, köröké, körte egyik vége domború és nagyobb a másik végénél’, erre a kür, kör előtagok utalnak. A magy körte mint gyümölcs neve alaki hasonlóság révén keletkezett a kürt formájú vízforrások alapján. Az ilyen forrásnak volt és van alakja, amely olyan, mint a kürt, az egyik végén kiöblösödő, szélesedő cső. Ehhaz hasonlít a garat, a fulkürt, a méhkürt, az ivóserleg, a mell, a hótorlasz, fejősajtár, tölcsér alakú ázalékállat, fürtös virág, stb. A kürtőkön feltörő víznek hangja is van, részben ennek révén, részben az alakja révén kapta a nevét a kürt hangszer, míg a hang hasonlósága okán lett a törökben kurt a neve egy ‘vadállat, farkas’-nak, tavasszal, továbbá párzás idején ilyen hangot adnak a kutyák, ezért lett a nevük kurt, kurd, sőt ezt az időszakot a kürt a szerelem ünnepének tartották eleink már a Kaukázus előterében jártuk idején. 292 Részletes bemutatására másutt kerítünk sort. 293 Ehhez a munkához a Volga-Urál vidéke vízneveinek a sok szempontú vizsgálatai segítettek hozzá. 171
