Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)
(MÉK) ... rendszerint bekerített, gyümölcsfákkal, veteményekkel, virágokkal beültetett, a lakóház körül a szabadban való tartózkodásra szánt terület; növény- vagy állatvédelmi szempontból körülkerített terület; valamely terület körülkerítésére szolgáló árok; a gazdasági udvarnak egy része, amely elsősorban termények tárolására szolgál. A magyar kertet is először folyó, vizesárok határolhatta, hiszen az állatok számára legelőnek, vagy a gyümölcsös, növények számára ilyen hely volt alkalmas, ahol közel volt a víz, a folyó. A kert első jelentése vizesárok, folyó lehetett, amelynek a neve átment a mellette lévő, vele határolt területre. A kert így patkó, félkör vagy kör alakot kapott, s folyó, gyümölcsös, ültetvényes hely, legelő, rét, stb. jelentésben használatos ma nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a Volga-Urál vidékén is, pl.: csuvas karfa '1. sövény, kerítés, 2. hely a marhák számára; istálló; 3. veteményes kert 4. kör.' vö. tat. kirtä 'sövény, kerítés'; bask, kärtä 'sövény, kerítés; istálló'; azerb. kirdä 'kerek';...Az uráli nyelvekben: komi. karta 'istálló, marha udvar'; mordvin karda, kardo 'istálló, lóistálló'; kardas 'udvar'; mansi, hanti karta, karda 'udvar; kör, kerek tárgy, kerék, korong, gyűrű, öv,; vízgyűrü; finn kartano 'ültetvény, ház,'; magy. kert, örmény kert 'város'; grúz. karta 'bekerített hely a marha számára' (JEGOROV 1964); csuv. karta21' 1. 'sövény, kerítés' 2. istálló', 3. veteményes kert, 4. gabonakévék sora, amelyek egymásra vannak rakva keresztbe, hogy száradjanak; 5. libasor, a vadludak repülnek így ( V alakban); 6. csapda a madarak és a vadon élő állatok számára'; 7. kör, fényudvar (SZIROTKIN 1961). A magyar kert szóval szintén rokon a csuvas kart 1. ‘vágat, csavaros, csigavonalú vágat’, 2. ‘vágni’ 3. szarvacska, kürt, szopóüveg, cső’, 4. hangutánzó szó 5. légzőnyílás, légcső’, a kartas, kartis ‘1. udvar, 2. diai. veteményes kert’, 3. diai. ‘környék, kerület, körzet’ (SZIROTKIN 1961). A ‘kert stb.‘ jelentésű török formák kart, karta, kartal, kardas, kartas, kartis hangtanilag úgy függnek össze, hogy a szóvégén lévő -/, -s, -s közös -t-re mennek vissza egyrészt interdentalis zöngés réshangon (d) keresztül: -l < 8 < -d < -t, másrészt a zöngétlen réshangon (0) át: -s < -в < -t, harmadrészt pedig a -t palatalizálódását követően fejlődhet -s (< -c < -t’ < -t). 2.1.7.1. Földrajzi nevekben: A szó elterjedt a Kárpát-medencében: pl.: Bocskaidért, Érsekvadder/, Fader/, Komlósder/, Okért, Soltvadkert, Szedi kert, Tormás kert (LELKES 1998). A Volga- Urál vidékén folyó, patak, árok, szakadék nevében a karta 63-szor szerepel adatainkban, pl.: KartajoY f. TSK.43.: or. KartajoY íz., folyó. < or. Karta <----vö. csuv. kart ‘vágat’ + or. jof < ---- ко. joT ‘erdei patak’. Xural karti f. Asm.XVI.213.: csuv. Xural karti Ja., kis folyó neve, és a folyó mentén lévő föld, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Xural: folyó neve + karti <----csuv. karta ‘kert’, vö. csuv. kart ‘vágat’ + csuv. -i: birtokos személyjel. Sarak karcé f. Asm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. 273 273 A csuv karti lehet alanyesetben és lehet -i birtokos személyjeles. Ez grammatikai homonima. 164
