Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Vadász István: A táj átalakulása és a mezőgazdasági termelés szerkezeti változásai a XIX. század végén és a XX. században az Alföldön

Összefoglalva: az egyeki határban az ármenetesítéssel, a belvízrendezéssel a két fő tájtípusnak, az ártérnek és az ármentes szintnek a különbsége megszűnt és egyetlen, árvízmenetes területté alakult a terület, ahol a szántó lett a meghatározó művelési ág. Mindez az országos átlaghoz hasonló - de az alfölditől kissé eltérő - müvelésági szerkezetet jelent.

A nádas, a halastó és a művelés alól kivett területek jelentékeny volta, a legelőhasznosítás számottevőbb aránya (15,6%) is jelzi a kevésbé termőképes szikes talajok jelenlétét. Az egyeki szántóföldek átlagos aranykorona értéke (16,45 Ak/ha) alig kétharmada ugyan a megyebeli szántóföldek mutatójának, ám ez mégis a Polgártól Egyekig tartó Tiszamente-Hortobágy melléke legjobb adatainak tekinthető.253 * 156

253 BÉRES András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei 121. p.

156