Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Novák László Ferenc: Földművelő gazdálkodás az Alföldön. Előszó
NO VAK László Ferenc Földművelő gazdálkodás az Alföldön Előszó Az Arany János Múzeum tudományos programjának egyik kiemelkedő ága a konferencia. A tudományos élet kiemelkedő egyéniségei első alkalommal 1980-ban jöttek össze tanácskozni egy Erdei Ferenc-emlékülés keretében, s azóta rendszeresen kerül megrendezésre több tudományszak összefogásával interdiszciplináris konferencia. Rendszeressé váltak az Alföld kultúráját vizsgáló, tematikus tanácskozások. Sorrendben a nyolcadik konferencia került megtartásra 2000. május 19-21. között „Az Alföld gazdálkodása. Földművelés” címmel. A nagykőrösi konferenciázás 20. évében is a jubileumi tanácskozásnak fő védnöke - hagyományosan - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya, valamint Pest Megye Önkormányzata. A konferencia felett védnökséget vállalt az MTA Agrártörténeti Falu Szociológiai Bizottsága, a KLTE Néprajzi Intézete, Nagykőrös Város Önkormányzata, Pest Megye Önkormányzata, az Arany János Művelődési Központ és az Arany János Társaság. A konferencia május 19-én kezdődött, s előtte nyitotta meg dr. Szabó László néprajzkutató, az MTA doktora a „Kerámia Nagykőrösön” című kiállítást az Arany János Múzeumban. A konferencia az Arany János Művelődési Központban került megrendezésre. Pest Megye Önkormányzata részéről Grószné Krupp Erzsébet alelnök asszony köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Ujváry Zoltán egyetemi tanár, a néprajztudomány doktora méltatta a húsz éves nagykőrösi konferenciákat. A tanácskozást Kócziánné dr. Szentpétery Erzsébet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője nyitotta meg. Az előadások plenáris szekcióüléseken hangzottak el. Az első szekció a „Határhasználat” témakört ölelte fel, s elnöki tisztét dr. Orosz István történész, az MTA doktora töltötte be. Wicker Erika „Mezőgazdaság és településrendszer a szarmata korban”, dr. Havassy Péter „Középkori határjelek az Alföldön”, dr. Pálóczy Horváth András „Késő-középkori Szentkirály gazdálkodása”, Ászt Ágnes „Gödörólak a középkori Szentkirály faluban”, dr. Vályi Katalin „Gazdálkodás és környezet Szermonostoron XIII. kútjának leletei alapján”, dr. Novák László „Határhasználat az Alföldön (XVIII-XIX. század), dr. Orosz István „A Hajdúság határhasználata, dr. Vadász István „A táj átalakulása és a mezőgazdaság” címmel tartott előadást. A második szekcióra május 20-án délelőtt került sor „Termesztett növények” címmel, melynek elnöke volt dr. Romány Pál agrártörténész, az MTA doktora. Az űőadók között szerepelt dr. Czeglédi Katalin „Növénynevek az Alföldön és keleti rpcsolataik”, dr. Surányi Béla „Régi fajták, tájfajták a magyar szántóföldi kultúrá- i (XVIII-XIX. század)”, dr. Surányi Dezső az „Az alföldi gyümölcskultúra ökoai és történeti gyökerei (a tájtermesztés történeti, ökológiai alapjai)”, dr. Bellon jr „Ártéri gazdálkodás a Tisza mentén, dr. Csorna Zsigmond „Bolgárkertészet lföldön”, dr. Silling István a „Vöröshagyma-termesztés a bácskai Kupuszinán”,
