Jáki Réka: "Hej párta, párta, gyöngyös koszorú…". Vezető a magyar Millenium alkalmából rendezett kiállításhoz (Szentendre, 2001)

díszes főkötő védelmére szolgált, az ún. kontyfőkötő, Pest megyében ismert néven "csepjec", vagy "cseprec". A szó szláv eredetű s bár elsősorban a szlovák nemzetiség körében használatos a főkötőnek ez a megnevezése, az átvétel máshol is megtörtént.

Az asszonyok hátihajukat kontyba rakva az alsófőkötő alá szorították. Ezt az alsó főkötőt - amely egyszerűbb anyagból készült és legtöbbször dísztelen volt -, még otthon sem vették le. Erre húzták aztán fel a felsőfőkötőt, amelynek Pest megyében több típusa létezett, attól is függően, hogy a kontyot hová tűzték fel: Zsámbokon pl. a fejtető mögé fésülték a kontyot, s erre került a díszes patkófőkötő (24. kép). Galgahévízen, Túrán, Tápiószecsőn és Úriban viszont hátra, a tarkóra rakott kontyot viseltek (23. kép).

22. Polgárasszony főkötője a századfordulón

23. Túrái menyecskék tarkóra rakott kontya, főkötővel

24. Zsámboki asszony főkötőben

18