Hann Ferenc (szerk.): Kósza Sípos László 1943 - 1989. Szentendrei Képtár 1997. április (Szentendre, 1997)

Pontosság és álomszerűség, őszinte átélés, érzelmi fűtöttség, világosság és sejtelmesség, titokzatosság, egyszerűség és ösztönös tudás - ezek azok a jellegzetességek, amelyekkel a kritikusok a fiatal művész alkotásait jellemzik. Kósza Sípos László jól megjegyzi a kritikákat, kicsit ravasz mosollyal örül is nekik, de fantáziájának mégsem ezek a tápláló erői. О zsigeriben valódi szentendrei művész, aki olykor meglátogat valakit a művésztelepen, máskor csínytevésből csak bekiált valamit a kerítésen, aki kívül van a hivatalos művészettörténeten, de aki mégis a korszak nosztalgiáinak tárgya és kifejezője.

A főtéma Hannoverben is Szentendre maradt Kósza Sípos László festészetében. Első németországi pasztelljein a város mélykék és barna, majd áttetsző, mint az álom, később "sírnivalóan sárga", végül olajképein világoskék vagy kristályvárossá változva, fehér, gyászfehér.

Kósza Sípos németországi évei, néhány újabb délfrancia, szicíliai, spanyolországi kirándulása alatt olyan művésszé vált, akinek otthona egy távoli álomváros, de aki nagyon közel került a tengerhez, a parti kövekhez, a fűszálak növekedéséhez.

SZABÓ JÚLIA (1991)

A kiállítást rendezte, a katalógust szerkesztette: dr. Hann Ferenc Katalógusterv: Molnár István (ISCSU)

Fotók: FHalper János

Felelős kiadó: A Pest megyei Múzeumok igazgatója Az idézett írásokat a művész 1991-es budapesti gyűjteményes kiállításának katalógusából kölcsönöztük.

A levélrészletet Deim Pál festőművész bocsátotta rendelkezésünkre. Készült a Mester Nyomdában, Budapesten,

1997-ben, 500 példányban

Város alatt, 1980., papír, pasztell