Molnárné Hajdú Margit: Vezető a Nagytarcsai Falumúzeum kiállításaihoz (Szentendre, 1977)

emlékei: A II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadságharcban részt vett 9 csíktarcsai férfi névso­ra, az 1701-ből, 1703-ból, 1714-bő, 1720-ból, 1728-ból való adójegyzékek, Grassalkovich herceg birtokszer­zéséről szóló adatok 1730-ból, Tóth Péter jobbágy kér­vénye a földesúrhoz, adatok 1760-ból a társadalmi tagozódásról, az állatállományról, és a termésről. Meg­tekinthető a csíktarcsai jobbágyok magyarul írt vallo­mása Mária Terézia 9 úrbéri kérdésére, a Hont és Nógrád megyéből idevándorolt és letelepedett szlovák jobbágyokra és zsellérekre vonatkozó adatok. Látható a már lebontott uradalmi épületből való ,,G H” mono­­gramos (Grassalkovich Herceg) tégla, Mária Terézia és II. József császárok pénzei. Tárgyi emlékek: az 1819-ben épült evangélikus templomról való fazsindely, valamint 3 db Kossuth­­bankó. Gazdasági iratok ismertetik az 1848-as állapotokat az 1856-os keltezésű iratból a tagosítás felülvizsgála­táról értesülünk. A település 1852. évi helyzetét kora­beli térkép mutatja. A századforduló társadalmi, gazdasági állapotait adatok dokumentálják. A falu neve is megváltozott: 1900-tól Nagytarcsa. A 10. szekrényben bemutatásra kerül a XX. szá­zad és a legújabb kor. Az emlékanyagot korabeli új­ságok, iratok, röplapok, fényképek, körpecsét lenyo­matok, pénzek képviselik. A Magyar Tanácsköztársaság idejéből látható a Népakarat című újság és Schiró Ödön vörösőr parancs­nok fényképe. Az 1920-as 1930-as éveket gazdasági, települési adatok, munkásmozgalmi röplapok, korabe­li fényképek, és a népfőiskolát ábrázoló képeslap is­merteti. A 2. világháború idejéből az illegálisan terjesz­tett kommunista röplapot, a háborús károkról szóló adatokat, a Budapest körüli felszabadító harcok do­kumentumait, az új szabadságharcra felszólító kom­munista röplapot, a felszabadulási emékoszlop fotóját láthatja a néző. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom