Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)

Cuvar, hrad Raskuv a práva blazenost c. versét írja. Magyarul: Csővár — Ráskaiak vára és a valódi boldogság.

Első ízben írt eposzt Janosik szlovák népi hősről. Juraj Janosik maga is Rákóczi katonája volt. A szabadságharc bukása után besorozták a császári zsoldos seregbe, így lett porkoláb egy várbörtönben. Itt találkozott fogoly betyárokkal, akikkel együtt megszökött, maga zsivánnyá lett s csakhamar egy csapat élére állt. Nem volt vérengző rabló, a szegényeket segítette, gyilkosságot nem tudtak rábizonyítani, mikor elfogták. Liptószentmiklóson, akasztófán végezte életét.

Ponyvairodalom Medve Imre (1818—1878)

Ügyvéd, később kizárólag az irodalomnak élt. Tatár Péter írói álnéven temérdek ponyva kerül ki keze alól. Regekunyhó címen kiadvány-sorozatot indít. 1859-ben jelenik meg a Násznéplyuk, mely a Kösd melletti Naszály-hegy barlangjának mondáját a honfoglalás korába helyezi. Botond és Enikő házasságkötésének színhelyévé teszi a „templommá lett barlangot”.

„Igazmondó M”, névtelen szerző

A számos dalban megőrzött nógrádi zsivány: Sisa Pista ponyva-historiáját két változatban nyomtatták ki; először 1875-ben. Az egyik változat borítóján zsivány-pandúr harcot, a másikon a váci püspök és papruhába öltözött zsivány költött kalandját szemlélhetjük.

16. TARLÓSZEKRÉNY Felszabadulás, újjáépítés (1944— )

Községeink felszabadítása része a budapesti bekerítő csatának. Csővár,

Szovjet ejtőernyős katona kanala

Репс, 1944.

20