Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)

Kora-középkori szállásbirtokok (10—11. század) Legkorábbi a 10. sz.-ból eredő penci telep és temető. A korabeli köznép hátra hagyott emléke. Temetőjük Pencen a Tuskolánon, telepük ugyanott és az alsópenci Határszilfa környékén, az egykori Öregtáblán terült el. Kösd megszállása is a honfoglalás utáni időre tehető. Kond fia, Kosid (Kösd) járt Árpád fejedelem követeként Szvatopluk morva fejedelemnél. Középkori falutelepülések Duka, Rád, Репс, Csővár vidéke később királyi birtok, adományként kirá­lyi vitézek kapják. így kaphatta meg a Zách család Duka, Rád, Cső, Ácsa birtokait. 1200-ban Kosdot a váci püspök birtokolja, ugyanakkor Репс is szerepel oklevélben, tulajdonosát nem ismerjük. Kösd szomszédságában Kéménd is templomos hely. Kálmán király pénze került alő — az 1100-as évek elejéről — egyik sírjából. Cselőte, Naszály, Sügyi szintén faluk vol­tak a középkorban Репс, Rád, Kösd, Cső szomszédságában. Tatárjárás (1241—42.) 1241 Virágvasárnapján a tatárok elpusztítják Vácot, s vele együtt a kör­nyéket is felperzselik. A falvak lakossága a közeli erdőkbe menekül. A ta­tárjárás után kezdődött Cső vár építése. A várban talált 1250-es évek ele­jén vert IV. Béla dénárja ennek egyik dokumentuma. A feudalizmus virágkora (13—14. sz.) Környékünkön az említett Zách nemzetség mind nagyobb területet birto­kol. Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára áll Zách Felicián. A trencsé­­ni csatavesztés után azonban átpártol a király oldalára. 1330. április 17-én azonban Zách Felicián Visegrádon a királyi család ellen merényletet kö­9 Honfoglalás kori kengyel Rád, Kishegy Honfoglalás kori férfi fülbevaló Репс, Bokorhegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom