Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BAGI GÁBOR: Bevándorlók Szolnokon a XIX. század első felében, s szerepük a mezőváros életében
sének. Szolnok 1851-es átmeneti, majd 1876-ban végleges megyeszékhellyé válása újabb nagy bevándorlást indított el, ami kezdetben az értelmiségi-hivatalnoki rétegeket érintette, utóbb azonban a jövevények által meghonosított polgári életforma igényei kielégítésében érdekelteket is. A bevándorlás a dualista kor vezető szolnoki családjaira is hatott. Elgondolkodtató, hogy a Seftsik, Hubay és Horánszky famíliák mind 1850 után érkeztek ide, és váltak igen gyorsan a gazdasági és társadalmi élet jelentős szereplőivé. Nemcsak hogy polgármesteri posztokat töltöttek be, de olykor még miniszteri székig is eljutottak. 61 ^ 01 Hozzájuk képest a fél évszázaddal korábbi jövevények szerepe talán kisebbnek tűnik, ámde - mint a fentiekből kitűnik — koránt sem jelentéktelen. Rövidítések: HML = Heves Megyei Levéltár Jk. Ker. = Jászkun Kerület JNSZML = Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár kgy. jkv. = közgyűlési jegyzőkönyv kgy. ir. = közgyűlési iratok IRODALOM A. VARGA László 1995 A Graefl család felemelkedése. In: Vra nem (csak) a városba megy. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Rendi társadalom - polgári társadalom. Budapest, 31-39. 2003 Graefl József (Szolnoki polgári házból a szabolcsi főispűáni székbe). Agria. Az Egri Múzeumok Evkönyve. Eger, 437-448. ÁGOSTON Gábor 1989 A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I-II. Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 1988-1989. Szolnok, 221-296, 191-288. BAGI Gábor é.n. Egy történeti hagyomány hiányai és következményei. Szolnok a Rákóczi szabadságharcban. Történeti Múzeológiai Szemle 6. 121-136. BENEDEK Gyula 1974 Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi szabadságharc után (1709-1730). ELTE doktori disszertáció. Kézirat. Budapest.
