Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BARTHA JÚLIA: Nagykunsági migráció a Bácskába
közös kulturális gyökerek és a vallási azonosság játszhatott szerepet abban, hogy a bácskai kirajzást kezdeményező Kunhegyessel voltak szoros kötelékben, ezért csatlakoztak a nagykunsági kitelepülőkhöz. Az, hogy a bácskai pusztákon is nehéz volt az élet, és az idegenbe szakadt ember lelke miként vívódik, jól mutatják az onnan jött levelek, de már nem volt visszaút. Az elbocsátó városok egy-két kivételtől eltekintve (pl. Kunmadarasra visszajöhetett Molnár András 1797-ben) nem fogadták vissza a telepeseket. Lassan gyökeret vertek és magyarságukat, kunsági származásukat, kultúrájukat még maradékuk is megőrizte. Kunsági kötődésüket mi sem bizonyítja jobban, hogy szokásaikat, népviseletüket a XIX. század végén, és a XX. század elején is őrizték. Halottaikat kunkékre festett koporsókban temették el. Az egyházi kapcsolatok révén a családok számon tartották egymást, olykor érintkeztek is. A kitelepülés 100. évfordulóján rendezett ünnepségek felelevenítették a köteléket, 1936-ban a jubileumi ünnepélyt rendeztek, akkor Dévay Lajos ómoravicai esperes és Török Vince karcagi református lelkipásztor levélben keresték fel egymást, és fonták erősebbre az összetartozás kötelékét. A 200. évforduló még hangsúlyosabbá tette ezt. Az 1986-ban Kisújszálláson rendezett tudományos emlékülés előadásai 14 rávilágítottak arra, hogy miként kötelességünk egymást számon tartani. Az 1990-es évektől a testvérvárosi kapcsolatok még erősebbé, elevenné tették az összetartozás tudatát. Kisújszállás a 220. évfordulót szépen megünnepelte. A Nagykun Nádor Huszár Bandérium a kirajzás tiszteletére lovas emléktúrát szervezett, amit májusban azon az útvonalon tettek meg, melyen egykor eleik haladtak. Magukkal vittek egy kunbálványt, Györfi Sándor karcagi szobrászművész munkáját, ami a kunok vándorlását mutató sírszobrok mintájára készült. Szép ünnepség keretében ezt felavatták, így lett Pacsér falunak kun szobra, ami érdekes színfolt a településen. Karcagon a Magyar Tudomány Napja tiszteletére november 24-én emlékülést, tudományos konferenciát szerveztek, ahol történész- muzeológusok emlékeztek meg a jeles évfordulóról. IRODALOM FAZEKAS Mihály 1989 A karcagi áttelepülők In: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján Szolnok. 14 Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján ( Kisújszállás, 1986.április 19-20) Szolnok, 1989. címmel egy kötetbe szerkesztve találjuk az emlékülés anyagát. Kaposvári Gyöngyi és Bagi Gábor szerkesztői munkáját dicséri a kötet.
