Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BAGI GÁBOR: Bevándorlók Szolnokon a XIX. század első felében, s szerepük a mezőváros életében

amely alapján 1825-ben építették fel a templomot.

48 1827-ben a tápiógyörgyei (Pest m.) templom tornyát Szvanicza József ceglédi mesterrel készítették el. 1829-ben a jászdósai templom 1806-ban vihar által levetett tornyát építette fel, majd a szolnoki Nagytemplomét.

49 Kunhegyesen (Nagykunság) 1832/36 között építette fel a római katolikus templomot, a tető miatt azonban örököseivel 1853-ig perelt az érsekség. A hiba ellenére Homályossy híre messze földön ismert volt. A debreceni Szent Anna templom tornyát is ő készítette el szolnoki ácsokkal, majd 1835-ben megmagasította a szolnoki templom tornyát is. 1836-1842 között a Jászberény-Szentkúti templomon dolgozott, sőt állítólag a mezőtúri református templom felújítását is ő kezdte el.

50 Hídépítő munkássága 1805-től adatolható, amikor a karcagi Zádor híd terveit készítette el. 1806-ban Kunszentmártonban a körösi kőhíd famunkálatait készítette el, míg a kőlábazatok Rábl Károly építette.

51 A szolnoki Tisza-híd felújítását 1816/18-ban végezte el. A régi hidat — a használható anyagok felhasználása végett — lebontotta, s átmenetileg saját kompját működtette. 1819-1826 között a túrkevei Csengettyű hidat készítette el. 1826-ban a Földváry család elhatározta a cibakházi híd megépítését, ami Szolnok után a Közép-Tiszavidék második tiszai hídja lett. A megmaradt kisszámú iratanyag alapján úgy tűnik, hogy 1824-ben Homályossy maga ajánlotta fel, hogy saját pénzéből (a mellékelt terv szerint mintegy 45.000 ft.) elkészíti a hidat, ellenszolgáltatásként viszont ennek működtetését élete végéig haszonbérbe vette a földesuraktól. 1834-től a kunszentmártoni Körös híd bővítését László Jánossal közösen végezte el.

52] Középületeit a legnehezebb számba venni. 1811-ben nevét a túrkevei és a szolnoki városháza építése kapcsán említik, majd 1827-ben a leégett egri városháza tetőzetét javította a szolnoki Szvitek Ignáccal és Zwenger egri kőművesmesterrel. 48 NÓVÁK László, 1989. 128.; A szolnoki Tunkel ácsmester Nagykőrösön is dolgozott a XVIII. században. Például „Szolnoki Áts Mesterrel Tunkel Lőrintzel meg alkudván a' Kása Malomnak Sindelyezésért fel pénzt fizettem magák" 2 forintot - jegyezte fel a körösi számadó bíró 1751. május 12-én. PML NkV Tan. SZK 1751/52. (megköszönöm Dr. Nóvák László Ferencnek, hogy az adatra felhívta figyelmemet és rendelkezésemre bocsátotta). Feltételezhetően Lőrinc lehetett Ferenc édesapja (a szerk. megj.) 49 JNSZML Szolnok Tan.jkv. 1829. febr. 7. 104. pag. 78. sz.; 1830. ápr. 17. 367. pag. 136. sz.; DERCSÉNYI Dezső (szerk.), 1958.297., GULYÁS Éva-SZABÓ László, é.n. 76., TÓTH Ferenc, 2000. 642.; GACSÁRI KISS Sándor, é.n. ; SOÓS Imre, é.n. 288, 363-364. 50 SOÓS Imre, é.n. 27.; ZSOLNAY László, 1993. 407-420. 51 SZIKSZAI Mihály, 1994. 86, 89-90. 52 JNSZML Jászkun Ker. Kgy. ir. 1812. 1. faasc. 459. sz.; 1827. 4. Fasc. 1568. sz.; DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál, 1969. 351, 411.