Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - SZABÓ GÉZA: A margitvirág útja Niederkirchentől Hartáig

zában kialakult táji munkamegosztásban elfoglalt szakosodásuknak megfelelően, s legfeljebb alkalmanként eladnak párat a sárközieknek is. Később azonban megfordul a dolog: a piac kiszélesedik, már cél az eladhatóság, a vevő igényeinek kiszolgálása - ez vezet a korstílust követve a tömöttebb mintavilághoz. A hesseni, pfalzi német bútorkészítés gyökereire utalnak egyébként az egyik legarchaikusabb forma, a kettős szíves támlájú hartai székek németországi párhuzamai is, de a számos német múzeumban látható XVII-XVTII. századi festett bútor is. A margitvirág útját követve bejárható a fél világ. Számunkra azonban az a kilométerben sem rövid, de a magyar népművészet alakulásában a régészet és néprajz korszakhatárán méginkább hosszúnak és kanyargósnak mondható út a fontos, amely során a késő reneszánsz, törökkori és a XVIII. századi beköltözők kulturális elemeiből kialakul az, amit magyar népművészetnek nevezünk, amely csokornak csak egy - de nagyon jellemző - szála a margitvirág. IRODALOM ÁCS Lipót 1929 Népművészeti gyűjtés. Budapest. BAEUMERTH. Kari 1977 Urberacher und Eppertshäuser Töpferei des 18. und 19. Jahrhunderts. In: Sammlung zur Volkskunde in Hessen 16. Otzberg, 1977. 16-18. BECZKÓYNÉ RÉVÉSZ Ágnes 1938 A mórágyi és gyüdi fazekasság. Néprajzi Ért. XXX. 159-169. BRUGGER, Bärber 1990 Aussensteile des Württembergischen Landesmuseums Waldenbuch Schloss. Stuttgart. DOMANOVSZKY György 1968 Magyar népi kerámia. Budapest. FÉL Edit 1935 Harta néprajza. Budapest. GAIMSTER, David 1986 Übersicht über neuzeitliche Keramik am unteren Niederrhein (1550-1900) nach den Funden aus Duisburg. In: Volkstümliche Keramik vom Niederrhein. Duisburg. GLOCKNER, Peter G. Dr. 1979 Mórágy - Die Entwicklungsjahre ca. 1741-1760 Teil II. Canada. GREIN, Gerd J. 1977 Gefässformen und Verzierung. In: Sammlung zur Volkskunde in Hessen 16. Otzberg, 19-27.