Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BATHÓ EDIT: A méhészkedés hiedelem elemei Vannai István könyvének tükrében
A leghasznosabb fehér mákot szórni az ilyen méhek lépjei közé, s mire azt onnan kihordják, leszoknak a rablásról. 17 A méznek gyógyszerként való felhasználásáról úgy vélekedik Vannai, hogy „nintsen jobb a Panacea a'méznél az orvosságok között. Ugy hogy csak az Halál ellen nincs orvosság e' Magyar Méhes Kertben" A mézzel való gyógyítás egész sorát vonultatja fel, s a hosszú élet titkát is a mézzel való élésnek tulajdonítja. Példákat is említ állítására, miszerint Európa északi tartományaiban, ahol igen sok méz terem, s igen nagy mennyiségben fogyasztják is, az emberek meglehetősen hosszú életűek. Példaként említi Nagy Károly császár fegyverhordozóját, aki a történetírók szerint 300 esztendeig élt, s a mézet igen szerette. Vannai is vallja, hogy a mézzel fogyasztott kenyér „az öreg embereket hosszú idejűkké teszi, és elméjeket frissességben megtartja." Leírja, hogy ő már italokat is készített mézből az öregeknek. Példaként erre egy vele megtörtént esetet említ: „Volt nékem egy 84. dlk Esztendejében már megholt öreg Uram, aki Sok eSztendőktül fogva, míg én hozzá nem jutottam, ollyan fuladozó hurutban volt, hogy egéSz rémítő csuda vót mikor a'hurut rea esett. Én azért azt cselekedtem: el paripáztam ollyan helyre, az hol tapasztaltam, hogy tetemtódó (cordifragium) fű bőven terem, hoztam két ízben egy egy tarisznyával, azt főzögettem herbateh helyett reggelenkint Számára, mézzel czukor helyett timporálván, végre úgy meg gyógyult az hurutbúi az öreg, hogy egész napon is még csak pökését sem Lehetett Látni, a haSznos fű a'mézzel együtt segítvén rajta." 18 Mindezen túl javasolja a mézet - mind ételben, mind pedig italban - dagadozás, csömör, hasrágás, kólika, vérhas ellen, gyenge és homályosodó szemre, valamint azoknak, „a'kiknek tüdejek vagy májjok veszni kezdett.. .ujj tüdejek, májjok fog nőni tűle, tsak ellenkező ételtül italtul a cura alatt tartózkodjanak." Rendkívül hasznosnak tartja a mézet és a márczot vagy méhsert a hideglelés ellen. Azt írja, ha az unoka rajok rajának viaszából ivópoharat készítenek és a hideglelésben szenvedők abból isznak, betegségük hamarosan elmúlik. A rüh ellen is mézet ajánl, s megjegyzi, hogy a kúra alatt tartózkodni kell „minden ollyanféle ételül és italtul a'mellyek a'rosz nedvességet táplálják, úgymint Sertés hústúl és annak sírjátúl, tej féle ételtűi és annak vajátúl, élj azok helyett Lúd Sírral, gyengén és fél Szerint főzött marha hússal, baromfival, s egyéb mézes ételekkel. Úgy minden savanyú, eczetes, borsos és sós ételtül, mindenféle gyümölcs ételtül, bor italtul. Italod légyen (ha módod vagyon benne márcz) vagy méhser, ha nints: minden reggel és estve tiszta fris vizet, meg melegítvén, hogy a' méz benne el olvadhasson jól meg mézelve egy-egy meszszelnyit igyál meg." 19 17 H. BATHÓ Edit, 1988. 15. 18 H. BATHÓ Edit, 1988. 118. 19 H. BATHÓ Edit 1988. 120.
