Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)
biztosító tevékenységi formákhoz. (Ez a termelési mód csak a 60-as évek végén a háztáji gazdaságok kialakulásával vált általánossá a környező településeken.) A fokozott háztáji gazdálkodás, melyre az elsősorban állati terméket értékesítő piacra termelés volt a jellemző a 90-es évekig prosperált, amikor is a rendszerváltást követő megváltozott piaci feltételek ellehetetlenítették a háztáji gazdaságok működését. A XXL század elején tanúi lehetünk a munkához való lokális viszony átértékelődésének, ahol a vállalkozói szemlélet fokozatosan szorítja ki az erőtlenné vált lokális normákat. 26 A káptalani telepítési szempontjai a rendszerváltást követően új jelentőséget nyertek és a lokális identitás kialakításának eszközeivé váltak. Az önazonosságáról és csoportidentitásról való vélekedés a rendszerváltozás teremtette helyzetekben újra fogalmazódott, újra értékelődött. A mi-tudat kiemelt időpontokban való újra értékelése különösen hangsúlyos egy olyan lokális társadalom esetében, ahol a vallási, származási tényezők látványosan mások a környezethez képes az egy csoportba tartozó egyének közös viselkedési mintákkal rendelkeznek és fontos számukra a csoport életének és identitásának folytonossága. 27 1989 után ilyen identitás meghatározó, kiemelt jelentőségű ünnep Újirázon a falunap, amelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, az 1912-es telepítésről emlékeznek meg évről-évre a falu lakói. Ezt, a falu fennállására való hivatalos megemlékezési formát, nevezik „a falu születésnapjának". Ezen a konstruált ünnepen a történeti folytonosság előtérbe helyezésével újra íródik a falutörténete. 28 A falunapot ugyanis közvetlenül a templombúcsú előtti napra helyezték a vallási ünnep világi előképeként. Már az időpont kijelölése is jelzi, hogy a település egyházi alapításának a szocialista érában háttérbe szorított jelentősége ismét fontossá vált. A templombúcsú jelentőségét nem az egyházi településből adódó intenzív vallásosság adja, 29 hanem az a kontinuitás, amelynek során a szocialista érában is fennmaradó ünnep keretet biztosított a családi kapcsolatok ápolására. Ekkor látogatnak haza a távol élő rokonok. A templombúcsúhoz tartozó kirakodóvásár, pedig a környező települések lakóit vonzza, ezért ezen a napon különös jelentőségre tesz szert a térségben Újiráz. Az 1992-ben a falu fennállásának 80. évfordulóján megrendezett falunap kiemelt jelentőségű volt, mert az ehhez az időponthoz kapcsolt szimbólumképzésben a telepítés újraértékelt szempontjai is feltűnnek. Megfigyelhető a faluvezetés által a közös eredet köré tudatosan formált identitásképzés. A nyolcvanadik születésnapra készülődés jegyében már 1991-ben megkezdődött a falu szimbólumainak tudatos kialakítása, mely a polgármester kezdeményezésére és instrukciói szerint 26 KISS Antal 1999. 167-168. 27 Éva V. HUSABY-DARVAS 1985. 497. 28 OZVALD Gabriella 2005. 29 Ami a hetvenes években felerősödő szekularizációs tendenciákat tükrözve egyre kevésbé jellemző a település lakosságára.
