Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - LOVAS KISS ANTAL: Két telepített falu a Kis-Sárréten (katolikusok a reformátusok között)

a saját viszonyaihoz adaptálni, ezért erősen függött a külső gazdasági döntésektől. A fiatal generációk elvándorlása pedig meggátolta a fokozatos átmenet lehetőségét, így a lokális társadalom felbomlással és nem alkalmazkodással reagált az új viszonyokra. Ezzel szemben az újirázi identitás kialakulásában jelentős előnyt jelentett a második világháborút megelőző három évtized, amelyben a katolikus vallás és a családi kapcsolatrendszer közösség szervező erőként működhetett. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Újirázon kiépült infrastruktúra, templom iskola, óvoda, orvosi ellátás állt rendelkezésre. Kórószigetet 1944-ben telepítették, a házak ugyan felépültek, ám valójában a telepítés nem fejeződött be, az odaköltözők közösségé kovácsolására nem álltak rendelkezésre kollektív terek és intézmények, amelyek a lokális identitás kialakulását segíthették volna. Bár a váradi káptalan hosszútávú területfejlesztési koncepciójának jegyében itt is hozzákezdett a település működésének megalapozásához, ám a II. világháborút követő határ-visszaállítás miatt befejezni már nem tudta. A vallás, mint közösségszervező erő jelentős szerepet játszik Újiráz öndefiníciójában a környező településektől eltérő vallási identitás őrzésében. Ebben a tekintetben markánsan eltér a vizsgált két település helyzete. A váradi káptalan Újiráz telepítésekor hangsúlyozottan római katolikus lakosságot toborzott, ezért Újiráz vallási tekintetben szinte napjainkig meglehetősen egységes. Újiráz vallási megoszlása 2001 ebből római görög S o ra B E OJ B o rvi rvi rg > összesen atolikus egyi tn S _V£ ~ö református evangéliku: 3bbi kereszté felekezethez n kíván válás rétien, nincs J2 o B OJ E rvi »ra — >v OJ 596 394 392 2 110 4 1 71 15 1 Mivel Kórószigeten nem volt módja a káptalannak az egységes vallás telepítési alapelvét betartani, így itt nem alakult ki közös identitás a különböző vallású lakosok között, ami a települések hanyatlásához vezetett. A két település sorsát jelentősen meghatározta az a történelmi miliő is, amely nem kedvezett a két egyházi telepítésű falu fennmaradásának. Mivel a telepítés fő szempontjai közé tartozott a lakosok vallásos meggyőződése is, a szocialista érában a hatalom változatos módszerekkel igyekezett szétszéleszteni a két település