Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - TELENKÓ BAZIL MIHÁLY: A felekezeti örökség hagyományozódása. Szempontok a magyarországi görög katolikusságot érintő XX. századi migrációs hatások vizsgálatához
a munkaerejük iránti kereslet hiánya miatt vagy saját hibájukból integrálódni nem tudók, a megélhetés viszonylag alacsony színvonalon való biztosítása véget gyakran törvénytelen eszközökhöz folyamodnak." Továbbá hangsúlyozza, hogy ez a térség az 1990-es évek közepéig a „legsötétebb" helyek közé tartozott a megye bűnözési térképén. A Csereháti lakosság anyagi körülményeit vizsgálva pedig megállapítja, hogy „a cigány népességgel bíró falvak 30 százalékában nincs olyan roma család amely a falu átlagánál sokkal rosszabb körümények között élne. Anyagi körülményeiknek nem cigány lakosokéhoz való közelítése a terület általános, nem csupán etnikai alapon magyarázható leromlásával függ össze." Megállapítható tehát, hogy a területen élő cigány és nem cigányok között mentalitásbeli különbség áll fenn, de gazdaságilag a térség egészére ki lehet jelenteni, hogy hatványozottan hátrányos helyzetű. 22 A felmérések tanúsága szerint a területen élő cigány lakosság növekedését elősegítette a magas gyermekszületési tendencia is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a falusi iskolákban fokozatosan túlsúlyba került az etnikai kisebbség, s ilyen gazdasági társadalmi körülmények között ez azzal járt, hogy ezekben az intézményekben az oktatás színvonala jelentősen csökkent. Ez tovább erősíti a migrációs tendenciákat, főként a magyarok körében. Nemcsak a megélhetés, hanem a gyermekek taníttatása érdekében továbbra is megfigyelhető a városok integráló hatása. A papság és annak családjának különös helyzete főleg az ilyen típusú aprófalvakban válik kritikussá. Az utóbbi időben előfordult, hogy a pap nem vállalja az állandó kintlakást a disponált egyházközségben, családi, egzisztenciális okokkal magyarázva. A közeli megyeszékhelyről igyekszik kielégíteni a településen lakók vallási „igényeit". De közösséget csak az adott településen élők mindennapjaiba történő bekapcsolódással lehet megőrizni, fenntartani. Ezáltal a lokális közösség több vallásos megnyilvánulása az önszerveződés szintjén jelenik meg, átstrukturálva a hagyományos kereteket. Abaúj Szolnokon az elmúlt 25 évben kialakult annak a hagyománya, hogy a pap nélkül a kántor vezetésével végzik a vecsernyét, utrenyét. Azokon a településeken, ahol az elszegényedés, elnéptelenedés nem öltött olyan nagy mértéket, hogy az a hagyományos közösségek koherenciáját negatívan befolyásolja, a közösség integráló hatása potenciálisan nő. A cigányság egy részénél megfigyelhető a gazdasági, társadalmi felemelkedés igénye. A vallásos mentalitásminták értékközvetítése új közösségek teremtését, valamint a meglévő közösségek integratív szerepét mutatja. A cigányság pasztorációjával, a papnak a település hatalmi struktúrájába való aktív részvétellel a vallási identitáselemek különböző strukturálódásával találkozhatunk. Az elkövetkező időszak egyik nagy kérdése lesz, hogy a még gyermekcipőben járó cigánypasztorációs törekvések mi22 Vö. G FEKETE Éva 1995.
