Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - VÁLYI KATALIN: A távolsági kereskedelem újabb emléke Szerről
VÁLYI KATALIN A TÁVOLSÁGI KERESKEDELEM ÚJABB EMLÉKE SZERRŐL (Középkori textilvédjegy Szeren) 2004. május 20-án a XIV-XV. századi Fachwerk-szerkezete s kolostorépület feltárása során egy különleges, ritka leletet találtunk. Az épület padlószintjeit, sőt, legfelső omladékát is átvágó, igen magasról induló és éppen ezért biztosan nagyon késői (XVIII-XIX. századi?) gödör alján került elő az első pillanatban egy pecsétnek tűnő lelet. Nagy valószínűséggel a gödör oldalfaláról, valamelyik középkori rétegből hullott bele a rajta lévő ábrázolás stílusa alapján gyaníthatóan jóval korábbi lelet. Már az első percekben fejtörést okozott a tárgy anyagának a megállapítása is. Mivel a lelet bal széle sajnos letörött, így látható volt, hogy fémmagja nincs a pecsétnek. Ennek ellenére, kicsi méretéhez (3,1x2,8 cm) képest súlyosnak tűnik a tárgy. Hosszas fejtörés után arra a következtetésre jutottunk, hogy bizonyára egy megkövült viaszpecsétről lehet szó. A viasz mellett szól a tárgy hátlapja is, amelyen valamilyen durva szövésű vászon lenyomata, valamint a pecsét rögzítését biztosító, két rétegben felvitt és a hátlapra rányomott, egykor feltehetően képlékeny, majd később megszilárdult-megkövült anyag látható. Bizonyosságot azonban ezen a téren majd csak az anyagvizsgálatok lezárulása után nyerhetünk. A pecsét funkciójának megfejtéséhez nagyban hozzájárult a véletlen szerencse is. Amikor hasonló tárgyak után kezdtem nyomozni, hamarosan kiderült, hogy Csomorkány mezőváros területén egy a mi pecsétünkkel szinte teljesen megegyező tárgyat találtak a felszínen, terepbejárás során. Ez azonban ólomból készült, és egy pici, a szerihez képest fontos többlet-információt nyújtó részlet őrződött meg rajta, ami nagy segítséget nyújt az egykori használat megfejtése terén. Ez a részlet a pecsét alsó részén, középen látható keskeny, lefelé induló, hátra hajlított, de az idők során eltörött összekötő, szalag-szerű nyúlvány, ami valamit összekapcsolt a pecsétes első taggal. Ez az apró részlet már azt sugallta, hogy a tárgy valamire mintegy kapocsként volt rögzítve (1-3. kép). A további kutatások során egy egész sor hasonló tárgyra bukkantam. Huszár Lajos még 1961-ben ismertetett 13 darab áruvédjegyet, amelyek mindegyike a XVI-XVII. századból származott. Közülük 10 darab ólomból, 3 darab pedig bronzból készült. Többségük várfeltárás során került elő: így Buda, Eger, Győr, Nagykanizsa és Nagyvázsony ásatásain, és csak kettő darab származott (méghoz-