Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

ETNIKAI ÉS FELEKEZETI TÉRSZERKEZET A települések etnikai mikroszerkezetét két szerveződési elv vizsgálatával lehet jellemezni: 1. elkülönült vagy vegyes elhelyezkedésű modellt alkot-e a település etnikai rajza, illetve 2. az esetleges szegregáció magyar - ukrán, illetve a cigány - magyar-ukrán választóvonallal jelölhető-e ki? Míg magyar - ukrán vonatkozásban az első kérdés valamennyi település esetén megvizsgálandó, az utóbbi kérdés egyedül Salánkra irányulhat, hiszen kizárólag ott található jelentős számú cigány lakosság. 1. ETNIKAILAG VEGYES TÉRSZERKEZET Karácsfalva egyutcás település, csupán néhány ház áll a falu főutcájától (Béke út) elkülönülve. A település etnikai és felekezeti szempontból vegyes elhelyezkedési modellt alkot, vagyis az ukrán családok házai a magyar többség között szétszórva helyezkednek el. A vegyes térszerkezeti jelleg kialakulása két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az ukrán lakosság nem egy időben, nem szervezett telepítés eredményeként került be a korábban egységesen magyar faluba, hanem csupán a közelmúltban, egymástól függetlenül jelent meg, általában a fokozatosan megürülő házakat megvásárolva. A település közvéleménye másrészt nem is tekinti jelentős kérdésnek az etnikai hovatartozást, így az nem is válhatott a lakóhely megválasztását befolyásoló szemponttá sem. Mátyfalva etnikai térszerkezete szintén a vegyes elhelyezkedésű modell példáját képviseli, azaz a magyar és az ukrán házak rendszertelenül fekszenek. Az etnikai konfliktusok és ellentétek hiánya Karácsfalvához hasonlóan elősegítette a két etnikum kevert elhelyezkedését. A lakóhelyválasztásnak a település széles körű kétnyelvűsége miatt semmiféle nyelvi szempontú következménye nem volt, így az nem is játszott szerepet a lakóhely megválasztásában. Ruszka Dolina eredetileg egyutcás település, amelyhez csupán a közelmúltban csatlakozott a még épülőfélben lévő Csonkás településrész, egyelőre kevés lakott épülettel.

60 Bár a Mátyfalva felé vezető út mentén megfigyelhető a magyar családok némi sűrűsödése, a település ezzel együtt is a vegyes elhelyezkedésű települési típusba sorolandó. A vegyes házasságok magas aránya miatt a magyarok nagy része eleve ruszin-ukrán környezetben él, ám a tisztán magyar családokra sem jellemző a területi elkülönülés. 60 A települési térképeket Sztankó Péter szerkesztette.