Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

kapcsolataiban is. A faluba települt görög katolikus ruszinok hamarosan megtanultak magyarul, ám ezzel párhuzamosan a legtöbb magyar a mai napig nem beszél ukránul illetve ruszinul. A pravoszláv ruszin telepítésű Ruszka Dolinán éppen a később beszivárgó görög katolikusokat tekintették magyarnak. Ruszka Dolina bár ma is szinte kizárólag ruszin-ukrán település, a vallási megoszlás mégis meghatározza a nyelvi környezetet és a nyelvismeretet. A mátyfalvi ortodoxok a ruszka dolinái pravoszláv templomba járnak, a ruszka dolinái görög katolikusok Mátyfalva görög katolikus, ám magyar misézési nyelvű templomába. A búcsújárás is elsősorban magyar nyelvű területek felé köti a görög katolikusságot: a világháború előtt és napjainkban is többen járnak Tiszaújlak, Salánk templombúcsúján túl Máriapócsra is. Ennek következtében, bár a településen általánosan használt nyelv az ukrán is, napjainkban a falu lakosságának mintegy fele (bár törve) beszéli a magyar nyelvet. Karácsfalván a görög katolikus liturgia nyelve a két háború között még az egyházi szláv volt, ám a hittan és az ima nyelve már akkor is magyarul folyt. 1938 után a szertartás nyelvhasználata is a magyar lett, amit megtartottak 1944 után, a szovjet berendezkedés alatt is. Az etnikai hovatartozást itt sem kapcsolják öszsze a vallással, megítélésük szerint a görög katolikus egyaránt lehet ruszin illetve magyar. Az elmúlt évtizedekben a falvakba telepedett ukránok döntő többsége azonban nem a görög katolikus, hanem a trianoni békekötés előtt nyomokban sem létező pravoszláv vallást követte. Etnikai értelemben a fő választóvonalat napjainkban már az ortodoxia jelenti. A görög katolicizmust a hívek a pravoszlávtól megkülönböztetve akár éppúgy „magyar vallásnak" is tarthatják, mint a reformátust. Más megítélés alá esik a magyar többségű falvakban például a görög katolikus és ortodox vallású nem magyarokkal kötött vegyes házasság is, amelyre főként Mátyfalván és Ruszka Dolinán akad példa. Az ortodox vegyes házasságból keletkezett családot szinte kivétel nélkül ukrán (esetleg vegyes) családnak számítják, míg a görög katolikus ruszin-magyar házasságból leggyakrabban magyar, elmagyarosodott (vagy szintén vegyes) család válik. Az etnikailag vegyes házasságból született gyerekek ortodoxok esetében általában ukránok, míg görög katolikusok esetében legtöbbször inkább a magyarok kultúrát sajátítják el. Bár létezik példa református magyarok és pravoszláv vallású ukránok vegyes házasságára is, a görög katolikus felekezet jelenti a legfőbb érintkezési csatornát a két nemzetiség között. Az etnikailag vegyes házasságok többsége görög katolikusok és görög katolikusok, illetve görög katolikusok és pravoszlávok között jött létre. A magyar nyelvű Karácsfalván, Mátyfalván vagy Salánkon a görög katolikus vegyes házasság a ruszinság nyelvi asszimilációját eredményezi. Ruszka Dolinán ellenben a tisztán magyar családok közé már egy görög katolikust sem