Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
lés. Míg a 37% mátyfalvai reformátusság elég a magyar népesség megemlítéséhez, addig a 31% salánki görög katolikusság Fényes számára már nem teszi indokolttá a ruszinok megemlítését. Év Összesen Református Görög kat. Izraelita Rómaikat. Görögkeleti Egyéb 1836-40 1451 987 450 0 14 0 0 1880 1525 893 506 80 46 0 0 1910 2322 1236 855 135 95 0 1 1941 2773 1339 1128 152 87 65 2 Salánk vallási megoszlása, 1836-40 - 1941 Az eltérés tálán azzal magyarázható, hogy a felekezeti hovatartozás a XIX. század közepén már nem jelentette magától értetődő módon az etnikai hovatartozást. Egyes becslések szerint Salánkon 31%-nyi görög katolikus mellett ebben az időben mindössze a falu 20-25%-a tekinthető ruszinnak. 54 A kor forrásainak bizonytalansága, az etnikai összetételre vonatkozó számszerű adatok további hiánya miatt ugyanakkor továbbra is csupán óvatosan lehet feltételezni összefüggéseket. A konkrét statisztikai adatokat is biztosító 1880-as népszámlálás mindhárom településen azt mutatja, hogy a ruszin anyanyelvűek aránya már mindenhol alacsonyabb, mint a görög katolikus vallásúak aránya. A két adat közötti különbség a ruszin többségű Karácsfalván és Mátyfalván nem tér el jelentős mértékben, vagyis a ruszinok száma csak némileg alacsonyabb a görög katolikusokénál. A salánki ruszinok aránya ugyanakkor a XIX. század végére már jóval alacsonyabb volt, mint a görög katolikus felekezetűeké. A ruszinok egy folyamatosan magyar többségű, jelentős magyar közösséggel rendelkező településre szivárogtak be, ezért a nyelvváltás folyamata már a XIX. század folyamán elkezdődött, illetve a század második felére már előrehaladt Salánkon. A század utolsó évtizedeiben az egyház is áttért a magyar szertartási nyelv használatára. Az 1910-es népszámlálásig a ruszin és a görög katolikus népesség száma közötti különbség eltávolodott egymástól. Karácsfalván és Mátyfalván ebben az időben történt meg a görög katolikus népesség nyelvváltásában a statisztikai áttörés. A XX. század elejére bekövetkezett a görög katolikus magyarság „kialakulása", azaz ebben az időben már nem beszélhetünk a felekezet és az etnikum közvetlen összefüggéséről, annak megfeleltetéséről. A magyarság előretörése mindhárom faluban a református lakosság arányának stagnálása vagy csökkenése mellett ment végbe. A statisztikai változások mögött tehát nem a református magyarok magasabb természetes szaporodása húzódik, hanem az egyre növekvő arányt képviselő görög katolikusság magyar anyanyelvűvé válása. 54 GYÖRGY HORVÁTH László - LAJOS Mihály, 1998. 41.
