Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

nyek kapcsán a mai napig még le nem zárt vita egyes véleményei szerint a népszámlálási adatok fontos hiányossága az is, hogy nem különíti el a ruszin és az ukrán nemzetiségi kategóriákat. A kárpátaljai ruszin lakosság egy része (a nyolcvanas évektől ismét egyre nyíltabban) megkülönbözteti magát az elmúlt évtizedekben betelepült, más kultúrával, történelmi háttérrel, valamint többnyire vallással és nyelvvel rendelkező ukránoktól.** Az ukránok és ruszinok statisztikai összemosása így nem adhat választ a pontos etnikai arányokra, illetve kulturális viszonyokra sem. Év Összesen Ruszin (ruszin, ukrán, orosz) Német Fő Fő % Fő % Fő % 1941 850.589 233.111 27,4 500.264 58,8 13.222 1,6 1959 920.173 146.247 15,9 716.063 77,8 1979 1.155.759 158.446 13,7 940.319 81,3 3746 0,3 1989 1.245.618 155.711 12,5 1.026.205 82,4 Kárpátalja etnikai viszonyai 1941-1989 - A hivatalos népszámlálások eredményei mindig is a történelmi Ugocsa vármegye településein mutatták a legnagyobb statisztikai eltéréseket a nemzetiséginyelvi arányok tekintetében. A kétnyelvű görög katolikus lakosság nemzetiségi hovatartozásának hol egyik, hol másik oldala került előtérbe a történelmi-politikai változásokkal párhuzamosan.

49 Az etnikai besorolás ezért ezen a területen kevéssé tekinthető stabilnak, hiszen a nagyarányú statisztikai mozgások mögött ugyanazon, jórészt kettős kötődésű népesség húzódik meg. A MIKROTÉR A KIVÁLASZTOTT TELEPÜLÉSEK FŐ JELLEMVONÁSAI '. Az elemzés céljára kiválasztott falvak Salánk (Salanki), Karácsfalva (Karacsin), Mátyfalva (Matyijeva / Matyijevo), valamint annak társközsége, Oroszvölgy (a magyarok által is ukrán nevén ismert Ruszka Dolina). Mind a négy (közigazgatási szempontból három) vizsgált település: a, az etnikai határ mentén fekszik mind a legutolsó, településsoros adatokat is közzétevő 1941-es népszámlálás, mind pedig a jelenlegi állapotokra vonatkozó nem hivatalos becslések szerint; b, a becslések alapján etnikailag és felekezetileg vegyesek a községek. 48 UDVARI István, 1994.18; FUTALA Tibor, 1998; KOBÁLY József, 1997; SALGA Attila, é. n. 156-159. 49 KOCSIS Károly - KOCSISNÉ HODOSI Eszter, 1991. 37; DUPKA György 1994. 166-167.