Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

tömbje kiterjedt déli irányba, és egy ruszin települési sáv jelent meg a síkvidék hegyvidékkel határos peremén is. Ám a két formálódó etnikai tömböt nem éles, ruszin-magyar határ, hanem lazább nemzetiségi textúrája, széles, etnikailag vegyes sáv választotta el. A korban még a ruszinokat jelző görög katolikus népesség a XVIII-XIX. század fordulóján e vegyes nemzetiségi sáv szinte valamennyi településén jelen volt. Az 1806-os egyházi összeírás szerint Ugocsa vármegye 69 településéből 68-ban, Bereg vármegye 267 településéből 244-ben, míg Ung vármegye 209 településéből 205-ben éltek görög katolikus vallásúak!

38 - A XIX. század első kétharmadában döntően az előző időszakban megindult folyamatokat, és az etnikai megoszlás stabilizálódását körvonalazzák a korabeli források. Etnikai szórványok szívódnak fel, és a kevert nemzetiségi területeken pedig kialakul egy görög katolikus ruszin-magyar kétnyelvű réteg?

9 A görög katolikus vallási unió nagymértékben elősegítette a kárpátaljai ruszinok „magyarosodását", a magyar nyelv felvételét. Nem véletlen, hogy már a XIX. század első felében szerveződtek a pánszláv eszmékhez kapcsolódó mozgalmak azzal a céllal, hogy a pravoszláv vallást terjesszék az egyesült óhitűek között - csekély eredménnyel.

40 A magyar etnikum XIX. századi gyarapodása több okra vezethető vissza: 1. természetes szaporodás, 2. a ruszinnál alacsonyabb mértékű kivándorlás, 3. a zsidók természetes asszimilációja, 4. illetve a kettős (ruszin-magyar) kötődésű görög katolikus népesség magyar anyanyelvű önmeghatározására vezethető vissza.

41 A XIX. század végén, a síkvidéki területeken a ruszinok anyanyelvük mellett már általánosan beszélnek magyarul is, továbbá a nyelv átvételének köszönhető kulturális érintkezés kiteljesedése törvényszerűen vezetett el az életmód fokozatos hasonulásához, számos megnyilvánulásának adoptációjához.

42 A munkácsi görög katolikus püspökség területén a század végére az egyházi szláv helyett már széles körben elterjedt a magyar nyelvű szertartás, habár a Vatikán formálisan csak 1960-ban szentesíti ezt a gyakorlatot.

43 A XIX. és a XX. századforduló időszakában (1910) Magyarországon a magyar anyanyelvűek közül csaknem 50 ezren beszéltek ruszinul is, míg mintegy 65 ezer ruszin beszélt magyarul. A csak ruszinul értők aránya a ruszin anyanyelvűek között így az 1880-tól 1910-ig terjedő három évtized alatt 89,4%-ról 81,6%-ra 38 UDVARI István, 1994. 80. 39 GYÖRGY HORVÁTH László - LAJOS Mihály, 1998.41; KOBÁLY József, 1998. 22. 40 SZABÓ György, 1999. 65-68. 41 KOCSIS Károly - KOCSISNÉ HODOSI Eszter, 1991. 37; DUPKA György, 1994. 166. 42 LEHOCZKY Tivadar, 1996. 292; BONKÁLÓ Sándor, é. n. 62-63. 43 HODINKA Antal, 1909. 3; PIRIGYI István, 1990. 167.