Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
2. De a trianoni fordulatnál sokkal fontosabb ok, hogy az önálló, a természeti környezet és a vallás kapcsolatának elemzésére irányuló kutatások a kezdeti csírák után egyszerűen elhaltak. A korszak szakirodalmában nem találunk olyan elméleti és módszertani írásokat, célirányos alapkutatásokat, amelyek a hazai vallásföldrajzot az emberföldrajz települési, népességi, gazdasági és főként etnikai szála mellé azonos minőségben besorolhatta volna. Ennek következménye, hogy vallásgeográfiai szempontokat is érvényesítő (terepvizsgálatokkal a két világháború között szinte csak települési szinten, az etnikai térszerkezeti kutatásokkal párhuzamosan, inkább csak a nemzetiségi kérdésfeltevések kiegészítéseként találkozhatunk. 15 E két fenti pontban megfogalmazottak miatt állhatott az a helyzet elő, hogy jóllehet az 1940-es évek második felében végment ideológiai fordulat a vallásföldrajzi kutatások lehetőségét is elvette, de igazából a geográfia ezen ágán nagy törést a materializmus nem okozott, ugyanis nem volt mit megszakítani. Nem véletlen tehát, hogy a múlt század végén lezajlott rendszerváltás éveiben a magyar vallásföldrajzot szinte minden előzmény nélküli új szálként kellett meghonosítani a hazai geográfiában az európai eredmények összefoglalását alapként, „startkőként" használva. 16 Ám ennek a gyökértelenségnek van egy haszna is a honi geográfiában: Nem kellett követni, ismét felvenni az (esetleg) „nagy hagyományokkal" rendelkező német kutatási vonalat. A rendszerváltás éveiben ugyanolyan joggal épülhetett be a vallásföldrajzi kánonba a német (társadalmi hálókra koncentráló) irány és az angolszász (ökológiai szempontokat és individuális miliőt előtérbe helyező) megközelítés. A mai komplex vallásföldrajzi képhez a honi geográfusok elsősorban a német irány árnyalt újraértelmezésével járultak hozzá. Hunyadi László (1936-), Pete József tisztán vallásföldrajzi nézőpontot, Kocsis Károly (I960-), Beluszky Pál (1936-) (makroszint), Ilyes Zoltán (1968-), Keményfi Róbert (1969-), Tátrai 15 L. KEMÉNYFI Róbert, 1998.45-46. 16 HUNYADI László, 1998a. 325-347. Egy-egy szórványos „előzményként" 1. a már említett monográfia sorozatok (Borovszky féle vármegyei kötetek, Az Osztrák-Magyar Monarchia ...) felekezeti statisztikáit, a vallások területi elterjedésének leírását. Az egyszerű statisztikai-területi leírások mellett elvétve találkozunk komplexebb vallásföldrajzi szemlélettel: A Magyar Föld Magyar Faj című négykötetes mű második könyvében a vallásföldrajz környezetei ága dominál, azaz az egyházi élet tájrajzi hatásairól értekezik a Teleki-Princz szerzőpáros (II. 347-373.). L. még: FODOR Ferenc, 1947. 366-368.
