Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

KEMÉNYFI RÓBERT TÉRBELI MOZGÁSPÁLYÁK, MIGRÁCIÓS VALLÁSI JELENSÉGEK GEOGRÁFIAI VIZSGÁLATA VALLÁSFÖLDRAJZ - RENDSZERTANI HÁTTÉR A geográfia vallási ágának árnyalt definiálása igen nehézkes. 1 A földrajz tár­gyának korai megfogalmazása természetes módon határozta meg a geográfia vallásokra irányuló tudományos kérdését, nevezetesen: A földrajzi tényezők, a természeti környezet hogyan befolyásolják a vallást? 2 A földrajztudomány XIX. század második felében megindult differenciálódása egyre inkább árnyalta a vallásföldrajz kutatási területét módszereit és teret engedett e „szigorú" egzakt tudományban is a teológiának, filozófiának. A geográfia felismerte tehát, hogy teológiai, filozófiai műveltségi alapok nélkül nem lehet érdemben a vallások és a környezet egymásra hatásáról, az egyes felekezetek térbeli elterjedésének okai­ról beszélni. 3 Egyrészt az egész geográfiát átható térszemléleti váltás, másrészt a teológia és a filozófia gondolkodás megjelenése a geográfiában azt eredményez­te, hogy napjainkra a vallásföldrajz meghatározása - hasonlóan a vallási néprajz/ népi vallásosság fogalmaihoz -, árnyalt körülírást követel meg. Ebben az eset­ben a definíció kulcsszavai: a vallásföldrajz a vallások, vallási tanítások térbefo­lyásoló szerepével foglalkozik. 4 Mivel e szerepnek számos útja, lehetősége van e tudományág művelői újra és újra felteszik azt a kérdést, hogy a vallásföldrajz mi­lyen értelemben létezik, azaz önálló tudomány-e vagy a vallástudományokon be­lüli „földrajzi nézőpont" csupán? A vallásföldrajz tárgyköre két szál eredőjeként rajzolódik ki. Az egyik szál kérdése, hogy a korábbi korok földrajzosainak érdeklődési körében mely kérdé­sek, mely kutatási irányok voltak a legmeghatározóbbak, és melyek szorultak ki e geográfiai ágból? Illetve, hogy egy-egy történelmi korban mely kérdések voltak 1 A tanulmány az OTKA T 046185, T 049349 számú pályázat támogatásával készült az MTA DE Néprajzi Kutatócsoport tudományos programja keretében. A fenti írás más hangsúlypontokkal egyes részleteiben megjelent: KEMÉNYFI Róbert, 2004. 2 BARTEK Lajos, 1898. 250-254. 3 BÜTTNER, Manfred, 1985. 13-121. 4 BERÉNYI István, 1997. 117.

Next

/
Oldalképek
Tartalom