Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vasárnap, jelesnap?

„A nagyfalusi vásárokra mindig nagy izgalommal és gonddal készült a falu apra­ja - nagyja ... Az asszonyok sütöttek, főztek. Ilyenkor szinte az ünnepi készülő­dés hangulata ülte meg a községet. A vásár a földművesek szemében ünnepnek számított." 13 A vásár napja nevezetes, különleges nap volt azokon a településeken is, ame­lyek nem tartoztak a vásártartó helyek közé. Alpáron 14 (Tiszaalpár) a XVIII. században a kocsmabérlet megújításának nap­jául a váci vásár napját jelölték ki. A szerző nem írja, az esztendő melyik vásárá­ról van szó, de így is figyelemre méltó a forrás. A vásár napjának különleges, kiemelten számon tartott voltára utalnak azok az adóslevelek, amelyekben a fizetési határidőt egy-egy nevezetes vásárnaphoz kötik. 1772-ben az egyik félegyházi (Kiskunfélegyháza) ökörtartó compánia 116 ökröt vásárolt hitelben a Szegeden lakó Sáry Tamástól. A teljes vételárból száz forintot kifizettek, a hiányzó összeg megfizetését pedig két nevezetes pesti vásárra: a Szt. Lipót napira és a Szt. Tamás napira ígérték. 15 1837-ben, Szabolcs megye Egyek fa­lujában Bencsik Péter koldus eladta az „úrbéri rész belső illetményen levő" házát. Az adásvétel szerződéslevelét beírták az egyeki falukönyvbe. A szerződés máso­dik pontjában az eladó kiköti, hogy az adásvételhez elnyert urasági engedély után a vevő „megnevezett Makula András, engemet Csáti, és az jövő Keresztesi vásár­ra Május 21 napjára tökélletessen ki elégíteni tartozzon". 16 Szintén Egyeken egy másik esetben Debrődi Mátyás 1807-ben kelt testamen­tumának végrehajtásakor hivatkoztak vásárnapra. Az osztozó testvérek mintegy húsz évvel a végrendelet kelte után, 1828-ban adják ki Mátyás testvérük részét. A kifizetés azonban itt sem történt meg maradéktalanul. A hiányzó rész kiegyen­lítésére szóló kötelezvény tartalmazza, hogy két ökröt illetve helyette 150 váltó­forintot „leg fellyebb a jövő 1829-ik Esztendőben esendő Pünkösdi Keresztesi vásárra múlhatatlanul le fogjuk fizetni". 17 A vásárnapok időpontja és helye gyakran szolgált támpontnak a bűnügyek ki­vizsgálásában. Bizonyos bűnesetekről azért tudnak a vizsgálóbíró előtt részletesen beszámolni, mert az elkövetők és a tanúk emlékezetében a cselekmény kapcso­lódik a vásár nevezetes eseményéhez. Az egyeki példákat folytatva 1786 szep­temberében végzett inquisitioban egy bizonyos Juhász Anna nevű személy hibáit nyomatékosítja a tanú. Elmondja, hogy sokszor hallotta a vádlott csúnya beszé­13 MAJOR Miklós 2000 14 BÁRTH Dániel 2001 15 BKML. Fh. lt. [Bács-Kiskun Megye Levéltára, Kiskunfélegyháza levéltára] No 19. Cl. F3.Nol./1776. 16 Egyek falukönyve 1786-1860. pag. 359. KM. könyvt. [Kiskun Múzeum könyvtára] 9121 lt.sz. 17 Egyek falukönyve 1786-1860. pag. 306-307. KM. könyvt. 9121. lt.sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom