Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében

„A Központi Reszlovakizációs Bizottság állítása szerint a magyar ellenpropaganda szinte teljesen „átitatta" az Ipolysági járást is, ... de hasonló volt a helyzet a Tornaijai járás Baraca községében, ahol június 30-án még senki sem kérte a szlovák nemzetiséget."

25 Később valószínűleg sikeresen alkalmazták valamelyik technikát, mert Baracán is akadt család, amelyik „reszlovakizált". Erről azonban szinte lehetetlen adatot gyűjteni, olyan hallgatással övezik az érintettek is, más falubeliek is. Azt, hogy Baraca életében mély nyomokat hagyott a kitelepítés, jól jelzi, hogy ha emlékeznek is részleteire, nagyon keveset és nagyon kevesen beszélnek róla. 13 családot érintett. 2.4. MIGRÁCIÓ A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. A migráció 1950-es évektől jellemző formái elválaszthatatlanok a település történetétől. Baracán 1953 elején alakult meg a szövetkezet (termelőszövetkezet). Akik beléptek, „természetesen" nem önszántukból tették, mégis a több hétig tartó meggyőzési folyamat végére csupán két gazda maradt, akik nem lettek szövetkezeti tagok. A kezdeti ellenállás, nehézségek után, kb. 4 év elteltével a szövetkezet gazdálkodása veszteségesből kezdett hasznot hozóra változni. Ebben az első időszakban a szövetkezet vezetői tulajdonképpen a falu vezető gazdarétegéből kerültek ki. Ha az elnöke nem is mindig a legnagyobb gazda volt, mindig azok irányítottak, akiknek a magángazdasága is sikeres volt A szövetkezet kb. két évtizedes története sikertörténetnek nevezhető. Semmi sem bizonyítja ezt jobban a baracai faluképnél, amely épületeit tekintve még ma is az 1960-as -70-es évek arculatát mutatja. Egy- két lakóház kivételével valamennyi a szövetkezet idején épült, mindegyik magán is viseli a korszak jellegzetességeit. A gazdálkodás sikerét a családok is megérezték, az anyagi előrehaladást immár nem földbirtok gyarapításával, hanem a lakóház modernizálásával tették a közösség számára egyértelműen láthatóvá. A gazdálkodás sikerének kulcsát az egykori vezetők, ma visszaemlékezők pontosan körül tudják határolni, ám minden részlet fontossága ellenére annak volt ebben a legnagyobb szerepe, hogy „...a jrcP

6-t úgy irányították, mint sajátot. A majetokot

21 már nem lehetett így érezni. " A gazdál25 VADKERTY Katalin 2001. 373. 26 A egységes földműves szövetkezet szlovák megnevezéséből - jednotné rol'nícke druzstvo - képzett rövidítés, amely a szlovákiai magyar köznyelv valamennyi regionális változatában ismert, használatos volt. 27 A szlovák állami birtok - §tátny majetok - leegyszerűsített változata, szintén általánosan ismert.