Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében
„Rendezett, szabályozott falu volt. Már a nagyapámtól is hallottam, hogy nagyon sokat köszönhet a jó papoknak, kántortanítóknakr Jellemzésük szerint tehát Baraca az 1920-as, -40-es évekig egy nagy határú, jól gazdálkodó, szabályozott közösségi életű, vallásos, szembetűnően dolgos falu volt, amelynek életét legerősebben a munka határozta meg, és ezáltal mások megítélésében is ez vált elsődleges értékmérővé. 2.2. A MIGRÁCIÓ 1920 UTÁNI VÁLTOZATAI. Az 1920-as években jelentkezett a migráció azon formája, amelyben Baraca céltelepülésként szerepelt. A település 1920-tól az újonnan alakult Csehszlovákiához került. A történelmi tény akkori értékelését a falu részéről ma már lehetetlen rekonstruálni, az időszak emlékezetben lecsapódott változatait sem vethetjük össze a rögzített tényekkel. Kivételt képez a falu déli határában birtokot vásárló szlovák családok megjelenése, akik erős hatást ugyan semmilyen téren nem gyakoroltak a falubeliekre, évekig, évtizedekig tartó jelenlétük mégis kiváltott olyan közösségi reakciókat is, amelyeknek hatása végül befolyással volt a falu későbbi életére. Liszka József a népi és/vagy populáris kultúrát közvetlenül befolyásoló tényezők között utal az 1919-es csehszlovák földreformra. 6 Az 1919. évi földbirtokreform alaptörvénye az 1919. április 16-án elfogadott lefoglalási törvény, amelynek értelmében lefoglalták a 150 hektárnál nagyobb mezőgazdasági és a 250 hektárt meghaladó vegyes művelésű birtokokat. 7 Ezeket a birtokokat kedvezményes hitellehetőségek felkínálása mellett, célzott vevőkörnek áruba bocsátották, így a szlovák telepesek a homogén magyar etnikai tömböt olykor egész telepesfalvakkal, máskor egy-egy település határában csak néhány házatjelentő teleppel sikeresen megbontották 8 . Telepesek Baraca határába is érkeztek, legtöbbjük a közeli Feketebalogról. Amint azt Simon Attila megállapítja, nem lehet minden esetben eldönteni, hogy a kisebb szlovák telepcsoportok a kolonizáció folyamatába illeszkedve keletkeztek-e. 9 Az is előfordulhatott, hogy az információt „időben" megszerző bankok ha6 LISZKA József 2002. 106. és 397. 7 SIMON Attila 2004/a. 1363. 8 Az azóta eltelt hosszú idő ellenére viszonylag kevés tanulmány született a témában, elsősorban a levéltári anyag zárolása, a mai napig vezető szálak „kényessége" miatt. Éppen vidékünkre vonatkoznak Simon Attila írásai, ám kutatásai elsősorban a légionárius telepesekre, a telepesfalvakra irányulnak. SIMON Attila 2004/b. 40-45. 9 Simon Attila 2004/a. 1367.