Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál

tek többségében a települések templom- vagy temetőkertjeiben kapnak helyet, a vallási migrációs folyamat indikátoraivá váltak. VALLÁSI MIGRÁCIÓ A vallási identitás permanens kifejezőeszközei a hitéletbeli migrációs folya­matok. A különféle zarándoklatok egyértelműen jelzik egy-egy népcsoportnak és tagjainak vallási meggyőződését. Egy-egy ilyen térváltoztatásnál szintén beszél­hetünk lokális, mikrorégiós és makroszintű migrációról, melyek időszakosan vi­szonylag rövid időintervallumot átfogva mennek végbe, és amelyek a búcsújárási hagyományban jól nyomon követhetők. A szatmári svábok búcsújáró helye makrorégiós szinten a XVIII. század ele­jétől Máriapócs volt az első világháború végéig. A román fennhatóság ideje alatt a határátlépések miatt az ilyen irányú migráció elmaradt. A bécsi döntést követő határátrendezés a szokás újbóli előtérbe kerülését vonta maga után, amely a má­sodik világháború lezárásának következményei miatt rövid ideig tartott. Ebben az esetben a görög katolikus zarándokhely felkeresése nem jelentett semmilyen dog­matikus szabálysértést, hiszen római katolikusokként ugyanazon vallási normák­nak kellett megfelelniük. „A szatmári svábok búcsújárási szokásaiknak alakulásában „kismértékű tér­beli mobilitásra" adott lehetőséget a nagykárolyi Szentháromság-kápolna, amely a svábok népszerűségi körében - az első világháború utáni államhatár módosu­lásával - Máriapócs elé került. Nagykároly határában, a Gencs felé vezető úton áll a kápolna, amelyet gróf Károlyi Sándor 1699-ben kezdett építtetni. A Szent­háromság iránti mély tiszteletének adózva emeltette a kápolnát az úgynevezett Lyukashalmon, melyet 1703-ban szenteltek fel." 30 A 19. század végére a kápolna megromlott állapota miatt megszűntek az ide tartó mikrorégiós vallási migráci­ók. A kápolna renoválása után, a magyar fennhatóság alatti időszakban viszont Máriapócs és a Lyukashalom is egyenlő mértékben nagy jelentősséggel bírt a za­rándokok hitéletében. A Szentháromság-kápolna népszerűsége a XX. században többször fellendült, majd alábbhagyott. A legutóbbi 2006-os renoválás után újra kiemelkedő, regionális szakrális központja lett a környékbeli búcsújáróknak, így többek között a sváb leszármazottaknak is. Mezőpetri helyi kötődésű és kis távolságot magába foglaló térváltoztatási lehe­tőségeit a különféle szakrális kisemlékek adják. Ezek általában az útmenti keresz­tek, kisebb kápolnák, amelyek funkciójuk átformálódásával hívták fel magukra a helyiek figyelmét. Az egykori Úrnapi körmenet négy szakrális pontja volt a falu négy végében lévő útmenti kereszt, melyek a szertartást övező térváltoztatás ki­30 MARINKA Melinda, 2007b. 409.

Next

/
Oldalképek
Tartalom