Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál
kat. 18 Egyszerre egy másik állam polgárai lettek, sokszor számukra ismeretlen, új nemzeti nyelvhasználattal és új személyes okmányokkal. A magyar és román határrégió kis részét képezi a szatmár-megyei térség is, amelynek többnemzetiségű lakosai mozgás nélküli migránssá váltak a két világháború közötti időszakban. Ez a migrációs forma is változásokat eredményezett, mint minden más típus. A szatmári svábság - beleértve Mezőpetri lakosait is - a határrégiós zónába belesve tűrte az új élethelyzet adta konfrontálódásokat. Az esetek többségében helyben maradtak és megpróbáltak alkalmazkodni. 19 Mivel a sváb „mitudat" többségüknél erősebb volt a magyar nemzeti azonosságnál, nagyobb jelentőséggel bírt a lokális szintű problémamegoldás, mintsem egy újabb népmozgás megindítása Magyarországra az ismételt magyar fennhatóság alá kerülés érdekében. Próbáltak új életet teremteni azáltal, hogy megalkották a „Szatmári Német-Sváb Népközösséget" 20 , német nyelvű miséket tartottak, saját kultúrházakat hoztak létre és német iskolát alapítottak. A román állam engedélyével tehették meg mindezt, hiszen inkább preferálták a német etnikus sajátosságokat, mint sem a magyart. Az 1940-es bécsi döntés következtében a szatmári svábok újra a magyar állam kötelékei közé kerültek és ismét felmerült a magyar nemzeti tudatépítés konfrontációja a meglévő sváb etnikus „mitudattal". Ez egyrészről jelentette az ország által „kikényszerített" nemzeti azonosság kinyilvánítását (iskoláztatások, nyelvhasználat, katonaság), másrészről pedig egy önként vállalt magyar érzelműség manifesztálódott a névmagyarosítások kapcsán. A „kierőszakolt" magyarosítás azonban lokális szinten nem maradt meg annyira negatív élményként, mint a szabadon vállalt magyar nemzeti kötődés érzékeltetése és a korábbi etnikai identitás módosulása. Ennek következtében a sváb eredettudat megmaradt, de az etnikus tudat magyar vagy sváb lett. Mezőpetri jelenlegi lakosainak köztudatában a mozgás nélküli migráció okozta bonyodalom következményei, amely a magyarosítási folyamattal függött össze, a falu kettészakadásának történetében él. A sváb közösség számára ugyanis sokáig megbocsáthatatlan bűn volt a névmagyarosítás és a magyar etnikus tudat kinyilvánítása. 18 TÓTH Pál Péter, 2007. augusztus 29. 7. 19 Itt kell megjegyeznem, hogy eddigi kutatásaim során nem találtam adatot a Mezőpetriből Magyarországra irányuló koncentrációra az első világháború után, de ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kizárható a kényszermigráció, amely az új élethelyzet következtében alakult ki és amely jellemezte az egykori perifériákon élő magyar nemzetiségűek átdiffundálását a határon. 20 SCHMIED, Stefan, 1976. 19. Deutsch - Schwäbische Volksgemeinschaft Sathmar
