Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SILLING ISTVÁN: Migrációs tendenciák Nyugat-Bácskában, különös tekintettel Kupuszina magyar faluközösségében
Az új telepesek érkezésével egyidőben a környékbeli idős emberek, nyugdíjas házaspárok is előszeretettel vásárolnak az olcsó kupuszinai kertes házakból, hogy öreg napjaikat falun, olcsóbb megélhetési körülmények között éljék le. Természetesen jobbára délszláv nemzetiségű emberekről van szó. Ez a tendencia jelenleg igen erőteljes. A faluból elszármazott magyar háztulajdonosnak mindegy, hogy ki veszi meg eladó házát, földjét. S ez a folyamat szinte megállíthatatlanak tűnik. Vagy talán az is. A Kupuszinával szinte szomszédos, alig százéves Szilágyi magyar település nemzetiségi összetétele még nagyobb változást mutat. Az 1980-as évek közepétől onnan sok fiatal költözött ki Kanadába, mert itthon nem tudott munkát találni. Mások a szabadkai középiskola, főiskola, egyetem elvégzése után ott telepedtek le; többen a háború elől Magyarországra költöztek. A magyar lakosságból alig maradt meg a fele. Az új lakosok pedig jöttek 1995-ben, sorban belakták az üres házakat, sőt még egy teljesen új utcát is létesítettek nekik, ahol állami támogatásból új házakat építettek. Immár a falu fele nem magyar. A migrációk talán a XVIII. században voltak ilyen erőteljesek, mint napjainkban. Akkor a török után lakatlanná vált hajdan magyar vidék lett vegyes nemzetiségűvé. A XX. század második felétől ez a vegyes nemzetiségűség lassan szürkülni kezdett, s napjainkban már sok helyen teljesen el is tűnt. A NyugatBácska, s benne Kupuszina társadalma is olyan gyors átalakulásban él, hogy félő, a több száz éves autochton hagyomány, a Duna menti szórványmagyarság, s vele együtt nyelve, kultúrája, egész mivolta csendesen, de végveszélybe került.