Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BARTHA JÚLIA: Nagykunsági migráció a Bácskába
A népesség létszámában és demográfiai összetételében is meglehetősen gyors ütemben változott. Feketehegyet 1785-ben mintegy 250 család alapította. A lakosok száma 1805-re 1500 fő, 1851-re 2000 fő lett. A XX. század elejére az etnikai összetétel alapján magyar és német volt a lakosság. Csak a XX. század végi Balkán-háború következtében Délről jövő szerb migráció megváltoztatta az etnikai összetételt. Mintegy 1/3 része szerb lett a lakosságnak. Ez mostanra teremtett különös helyzetet, ugyanis Szerbia Montenegró szakadásával a Vajdasági Autonóm terület is szakítópróba előtt áll, s nem is annyira a magyarok, inkább a Vajdaságba bevándorolt szerbek szeretnének Belgrádtól elszakadni. A bácskai „kun" települések vallási színezete is különös volt. 1828-ban 2046 protestáns, 24 római katolikus és 37 zsidó család élt Feketehegyen. 1900-ban 3583 református 291 katolikus, 5 görög katolikus, 13 görög keleti, 1332 ágostai, 120 izraelita, 200 egyéb vallású és 1 unitárius lakott a helységben, amint azt Örsi Julianna elemzéséből ismerjük. 12 Moravica 1786-ban, az alapítás évében 1700 lakosú volt. 1805-ben már 2595, 1829-ben 3100 lelket számlált. A századfordulón (1900) az etnikai összetétel a magyarok javára kedvezett, csupán néhány szerb, bunyevác, tót, német és horvát család élt ott. Vallási összetétel szerint 1828-ban 361 római katolikus, 4 görögkeleti, 3201 protestáns, 56 zsidó lakott a faluban. 1900-ban már 4728 a reformátusok száma, 1615 a római katolikus, 2 görög katolikus, 24 görög keleti, 33 ágostai, 153 zsidó, 205 nazarénus élt. Amint említettük, Pacséron már volt szerb telepes, mire a kisújszállásiak odaértek. Az első telekkönyv 46 szerb és 197 magyar nevet tartalmazott. A lakosok száma 1805-re 1474, 1851-ben 2304 fő volt. Felekezeti megoszlás tekintetében a reformátusok vezettek 1828-ban 1735 fővel, 1900-ban 2467 fővel, de jól érzékelteti az etnikai összetételt is az, hogy a görögkeleti vallásúak a XX. század fordulójára 1301-en voltak. A nagykunságiak bácskai kirajzásának legalaposabb feldolgozását adó Nagy Kálózi Balázs értekezése is csupán a nagykunsági települések mozgalmának szenteli a legnagyobb figyelmet, holott hozzájuk csatlakozott más településről is néhány család. A jászkisériek a kunmadarasi családokkal együtt 1786-ban Omoravicára kerültek, de csak a Szent György napi pusztabérlet lejárta után költözhettek. Előbb 4, majd 27 család költözött Jászkisérről. A többi jászsági települést nem érintette a migrációs hullám. 13 Jászkisér a legkevésbé jász eredetű települése a Jászságnak. A török hódoltság előtti lakossága kun lehetett és a 18. század elején is a Nagykunságból és a tiszántúli területekről érkeztek betelepülők. Az egyetlen jászsági település, amelynek lakói református hitre tértek és azt meg is tartották. Nyilván a 12 ÖRSI Julianna, 1989.96-107. 13 NAGY KÁLOZI Balázs. 1943.
