Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - VIGA GYULA: Változások a Bodrogköz táji kapcsolataiban

resett vásárok fontossági sorrendjeként is értelmezve megállapítják, hogy a XVIII. század derekán a zempléni adózó nép a vármegye területén 18 vásárhelyet látogatott, s azon kívül - Sáros, Abaúj, Borsod, Szabolcs és Ung vármegyék területén még 10 sokadalmat keresett fel rendszeresen. Az általam vizsgált települések vásározási köre ennél természetesen kisebb. Az 1772-es bevallások alapján a Bodrogköz falvai számára Sátoraljaújhely vásárának és piacának volt a legnagyobb jelentősége.

7 A vármegye központja, a fontos kereskedelmi útban fekvő mezőváros nagy gabonapiacának is köszönhette gazdasági szerepét, s 4 baromvására mellett heti 2 piaci napján is zajlott itt a kereskedés. A Miskolc - Szerencs - Sárospatak felől Újhelyre vezető út a Bodrogköz népének termékfeleslegével Kassa felé vezetett tovább. Szembetűnő azonban, hogy Újhely vásárát 113 zempléni település népe látogatja ugyan a XVIII. század derekán, de közülük csak 15 nevezte meg első helyen sokadalmaként. Tiszta körzetéhez tartozott a ma Szlovákia területén fekvő bodrogközi települések közül Kisbári, Nagybári, Kistoronya, Nagytoronya, Borsi, Kiskövesd, Ladamóc és Szőllőske. Több vásározó helye között elsőként említette Újhelyt Örös, Bácska, Zétény, Nagykövesd, Pálfölde, Véke, Vécs, Szentes, Szinyér, Szomotor, Szög, Szerdahely, Rad, Szentmária, Kisgéres, Királyhelmec és Nagygéres népe. A Felső-Bodrogköz falvait évente 3 alkalommal Zemplén mezőváros sokadalmai vonzották, ezek jelentősége azonban meg sem közelítette Sátoraljaújhelyét. Hasonlóan szekunder jelentőségű volt Tőketerebes és Lelesz sokadalma. Nagyobb gazdasági szervező erőt biztosítottak a hegyaljai mezővárosok. Állandó szereplői voltak a bodrogköziek Tokaj-Hegyalja vásárainak és piacainak: mezőgazdasági termékeik éppen úgy eladásra kerültek ott, mint a hal, a csík vagy a gyékényáruik.

8 Bár Királyhelmec évente két vásárt tartott, lakosai maguk is főleg Újhely sokadalmát látogatták. Első helyen sehol sem említik vásáros településként, de valamennyi bodrogközi település felkereste a vásárait.

9 Az egyházi központ Lelesz lakosai maguk főleg Ungváron és Újhelyben vásároztak, de sokadalmaikat a Felső-Bodrogköz valamennyi településéről látogatták: első helyen csak Kistárkány említi azt. Zemplén évi három vására első helyen Szürnyeg, Pacin és Magyarsas lakosait vonzotta, de harmadik-negyedik helyen valamennyi bodrogközi falu népe említést tett róla az investigatioban. Gálszécs évi öt vásárát első helyen Imreg és Garany említi, de felkeresték azokat Szentes, Pálfölde, Örös, Szerdahely, Szinyér, Kisgéres és Zemplén lakosai is. Sajátos helyet foglalt el vidékünk áruforgalmában Sárospatak. A jellegzetes peremtelepülés helyzetű, folyami átkelőhelyként, közlekedési, adminisztratív és 7 TAKÁCS Péter-UDVARDI István 1995. 8 TAKÁCS Péter-UDVARI István 1989. 362. 9 TAKÁCS Péter-UDVARI István 1989. 372.