Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében
Kunszentmiklósnak két tanyája volt: ezeket Város tanyának jelölték, ezenkívül a Kecskemét-kiskőrösi és az Izsák-szanki út kereszteződésénél épített csárda és öt csőszház volt az anyatelepülés birtokában. Több tanya mellett föltűntek a szőlőskertek. A legnagyobb gróf Kun László tanyáján, de kisebb szőlőtelepülés volt még 11 birtokos tanyája mellett. Tizenhárom gazda 2-3 tanyát is birtokolt. 1879-ben készítették Orgovány puszta adóközség kataszteri térképét és ugyanebből az évből fennmaradt a házak összeírása is. 8 A pusztabíró 178 házat vett jegyzékbe: 172 tanyai lakóházat, Kunszentmiklós kocsmáját, az orgoványi iskolát és 4 csőszházat. A házak száma nem azonos a tanyák számával, pl. Tóth Ferenc nagygazda Sarok dűlői tanyáján 3 lakóház állott: a birtokosé, a cselédház és a vincellér háza a szőlő mellett ( 3.ábra). Huszonhat birtokosnak volt egynél több tanyai háza: legtöbbjüknek 2-3, három birtokos 5-5, Tóth Ferenc pedig 11 házat építtetett több dűlőben fekvő földjein. 1879 előtt a Bugac pusztával határos Gőbölyjárason legelőföldeket parcelláztak. A kiosztás úgy történt, hogy Orgovány és Bugac határvonalától elhagytak kb. 300 méter széles sávot, ami legelő maradt és onnan kezdték a földek kimérését. 1879-ig csaknem minden birtokos tanyát épített, valamennyien a Bugac felé eső pusztaszélen. Tizenegy pusztaszéli gazdaság, mind északnyugat-délkeleti tájolású házakkal valóságos tanyasort alkotott. A házösszeírás névjegyzékét az 1850-51. évi házadó-összeírással összevetve húsz új családnevet találtunk. Az összeíró egyedül Nagy Pál kecskeméti származását tüntette föl, kívüle az Atkári családról tudjuk, hogy Csongrádról származott. Az 1850-70-es években Orgovány pusztán is földet illetőleg tanyás birtokot vásároltak mezővárosi, többnyire zsidó kereskedők: Weis Márton, Hirschler Áron, Spitzer Ignác és Grünwald György. 1896-ban újabb földmérést végeztek a pusztán és a geodéták ún. felvételi előrajzokat készítettek. 9 1879 óta elsősorban a közlegelők felparcellázása után feltört földeken épültek új tanyák: a Nyugati alsójárás, Keleti alsójárás és Kargala dűlőben. A korábban megült pusztarészeken - Arpáshalom, Zsombóhát, Nyakvágó, Kunkép, Jakabszél dűlőkben - a kataszteri fölmérés óta megállapodott a tanyásodás, legfeljebb „megválakozás" révén létesültek új gazdaságok. A kiosztott járásföldekből újonnan letelepülő parasztok és birtokgyarapító régi nagygazdák egyaránt vásároltak. A földvásárlók többsége törpebirtokos és kisparaszt, a Nyugati alsójárásban mindegyikük csak lakóházat épített. Némelyek pár száz négyszögöl szőlőt is telepítettek. 8 BKML Kataszteri térképek 32. Orgovány puszta-adóközösség Pest-Pilis-Solt-KisKun megyében 1879. 9 BKML Orgovány puszta adóközség felvételi előrajzai, 1896. Tartalmaz 146 ívet.
