Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára
ban és az Anjou-korban kizárólagos királyi jog volt. 207 A fenti példák éppen ez alól adnak mentességet. Méltán állapítja meg Makkai László, hogy esetünkben „a románokra vonatkozó királyi jog hangsúlyozásának különleges értelme volt, mert a királyi birtokok népességét az a veszély fenyegette, hogy magánföldesurak elcsábítják". 2091 Kezdetben mindenképpen királyi várbirtokra történő telepítés során a betelepülő románság vezetői, a kenézek és vajdák révén közvetlenül az uralkodóval állottak személyes kapcsolatba. Méltán állapítja meg Bónis György: „Mindegyikük földesura eredetileg a király volt, a vajda vagy kenéz őt képviselte a néppel, a népet pedig a királlyal és tisztjeivel szemben, 'tehát nem földesúr, hanem tisztviselő volt'." 209 Más szóval a kenézség honor és officiolátus volt. 210 A kenézek a ius keneziale gyakorlói. 211 Kezdetben tisztség, hasonló a soltészséghez. 212 A kenézek alapvető feladata a királyi és magánuradalmak igazgatása szempontjából a falu vezetése. 213 Tehát az általuk vezetett telepesek elöljárói. A ius keneziale kiterjedhetett több falura is, de egy falun belül is lehetett több kenéz. A kenézek honvédelmi szerepet is betöltöttek: ők maguk katonáskodtak, míg a köznép élelemmel, pénzzel, a vár karbantartásával járult hozzá terheikhez. 214 A kenéznek és falujának kapcsolata abból a körülményből származik, hogy ő maga vagy elődei egyúttal telepítői is a községnek. 215 Az általuk telepített falvakat a „kenézi jog" fenntartásával szabadon adományozhatták, az addig igazgatásukra bízottakkal együtt. Jóllehet a kenézi jog elidegeníthető, dologi joggá lett, a király tulajdonjoga ezzel nem szűnt meg, a kenézség után járó adót ezután is fizetni kellett, s a vár kötelékében továbbra is meghatározott katonai szolgálattal tartozott az egyébként társadalmi állásában a nemességig felemelkedő kenéz. 216 A kenézi jog az irtás és telepítés tényén alapult. A kenézi birtoklás tehát, mint Makkai helyesen látta meg, szoros összefüggésben van az ún. szabadfalvak (Ohabák) létrejöttével. 217 A ius keneziale eldologiasodása mellett a kenéz szert tehetett nemesi adományra. 218 A kenéz felemelkedhetett a nemesség soraiba. A „kenézség" maga is „ne207 MÁLYUSZ Elemér, A középkori magyar nemzetiségi politika. In: Századok 1939. 399. 208 MAKKAI László, 1943. p. 9. 209 BÓNIS György, HR 2003(2) 277. 210 BÓNIS György, HR 2003(2) 284. 211 BÓNIS György, HR 2003(2) 290. 212 BÓNIS György, HR 2003(2) 272, 285. 213 BÓNIS György, HR 2003(2) 284. 214 BÓNIS György, HR 2003(2) 277. 215 BÓNIS György, HR 2003(2) 285. 216 BÓNIS György, HR 2003(2) 277-278. 217 BÓNIS György, HR 2003(2) 285. 218 BÓNIS György, HR 2003(2) 291. skk.
