Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára
rálni kényszerült (1187). A következő év nyarán egészen Szófiáig előrenyomultak a bizánci csapatok, de a császár időközben békét kötött a felkelőkkel, és kivonta hadseregét a Duna és a Balkán-hegység közötti vidékről. 25 Bizánc nem volt ekkor képes tartós háborút viselni. A birodalom helyzetét nehezítette az is, hogy a szerb nagyzsupán Nemanja István hathatósan támogatta a felkelőket, és kihasználva a háborús helyzetet, a bizánci birodalom kárára megnövelte országlásának területét. A bolgár-bizánci béke egyik feltételeként a testvérpár fivére túszként Konstantinupolisba került. 26 Bizánc lemondott a Dunamenti területekről az új bolgár állam javára. Az Aszenidák Szent Demeter tiszteletére székesegyházat emeltek fővárosukban, Tirnovóban, újraalapították a bolgár püspökséget, és a tirnovói püspök helyezte a cári koronát Péter fejére. 27 Szaladin egyiptomi kalifa időközben kiterjesztette hatalmát Palesztinára és 1187. október 2-án elfoglalta Jeruzsálemet. VIII. Gergely pápa bullát adott ki, 28 amelyben meghirdette a keresztes hadjáratot. Német földön Barbarossa Frigyes 1188 március 27-én emelte fel a keresztet. Követváltás útján még ugyanabban az évben (szeptemberben) Nürnbergben egy megállapodást írt alá Izsák Angelosszal, 29 aki szabad átvonulást ígért a kereszteseknek a birodalom területén. A német császár seregével azonban csak 1189 június 28-án lépett a bizánci birodalom területére. Hamarosan azonban viszály tört ki Barbarossa Frigyes és Izsák Angelos között, amelyből hasznot a szerb nagyzsupán, Nemanja István húzott. Izsák Angelosszal szemben a szerb nagyzsupán a hatalmas német császár kegyeit kereste. Példáját a bolgárok is követték. Frigyes erővel lépett fel a bizánciakkal szemben. Elfoglalta Philippopolist. A két császár között lezajlott haragos levélváltásból kiderül, hogy Barbarossa arra az elhatározásra jutott, ha kell, fegyverrel hódítja meg a bizánci birodalmat és veszi be annak fővárosát. Majd a Didymotika mellet vívott csata után 1189. november 22-én elfoglalta Hadrianopolist. 30 A keresztesek 1190 ferburájában Konstantinupolis falai alá érkeztek, elfoglalták Thrákia és KeletMakedónia városait. A tengerszorosban pedig feltűnt a Barbarossa fia, Henrik vezette flotta. Szorult helyzetében Izsák Angelos 1190 februárjában egyezséget 153, 180. - A nevet románnak tartja: GÁLDI László. - MAKKAI László, A románok története, p. .38. 25 DÖLGER, Fr, Regesten II. p. 94. No. 1580. 26 DÖLGER, Fr, Regesten II. p. 94. No. 1580. - OSTROGORSKY, GBS 27 BRÉHIER, L, VM. 286. 28 FEJÉR, G, II. p. 245. - PAULER Gyula, MNT. I. 425. 29 DÖLGER, Fr. Regesten II. p. 94.No.1581, II. p. 95. No. 1587. - BRÉHIER, L, VM 287-288. - OSTROGORSKY, G, GBS 324. 30 DÖLGER, Fr, Regesten no. 1599.
