Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

Történetünknek egyáltalán nem mellékes szereplője a méltatlanul elfelejtett magyar királylány, III. Béla királyunk leánya, Margit, aki először, történetesen Angelos Izsák (1185-1195) bizánci császár felesége volt.

10 A házasságra egy bonyolult eseménysorozat kellős közepén került sor. Tudjuk, Komnenos Manuel császár halála (1180 szeptember 24) után a hatalmat egy uzurpator, trónbitorló szerezte meg. Manuel unokafivére, Andronikos Komnenos (1180-1185), aki az özvegy császárnét, Antiokhiai Máriát éppen azon ürüggyel végeztette ki (1182. augusztus 27-én), hogy a császári özvegy Magyarország királyával titkos öszszeköttetésben áll, és őt támadásra készteti.

11 Ez idő tájt III. Béla megözvegyülvén foglalkozik a gondolattal, hogy Manuel nővérével, az időközben kolostorba kényszeritett Theodorával lépjen házasságra. A házasságnak volt azonban egy akadálya, Theodora ugyanis időközben, ha kényszer alatt is, de felvette az apácafátylat. Ugyan a konstantinápolyi pátriárka kész volt segédkezni a házassághoz. III. Béla is csapataival már Sardikében (Szófia) állomásozott, amikor is váratlan fordulat történt. A normannok 1185 augusztus 24-én elfoglalták Thesszalonikét. A hírre a főváros népe fellázadt, elűzte trónjáról Andronikoszt, és szeptember 12-én Izsák Angeloszt emelte trónra. Nem sokkal később Andronikoszt elfogták és kivégezték. Ezzel azonban III. Béla házassági terve is meghiúsult.

12 Izsák Angelos (1185-1195) trónralépését követően azonnal szövetségre lépett a magyar királlyal, III. Bélával

13 a szerb nagyzsupánnal szemben.

14 A szövetséget házassággal pecsételték meg. Izsák Angelos feleségül vette a tizedik életévét még sanctitati annunciabit iustum, vei iniustum, quod est ab imperio meo, aut si ego parui pendo Ungarum, vei si ipse meum impérium parui pendit. Et scribat ei sanctitas vestra, quatenus distet a regno meo, quoniam impérium meum nec eum habet paruit pendere, nec contra terras eius abire. Si vero ipse venerit contra terras imperri mei, et Deus adiuverit, ut voncatur, non habeat sanctitas vestra impérium meum suspectum, sed sim liber." - FEJÉR, G, II. 446. 10 Niketas Choniates, História ( Isaac 1,4.) (729) - BRÉHIER, L., VM 287. 11 MORAVCSIK Gyula, Bizánc és a magyarság. Bp., 1953.90. - PAULER Gyula, MNT I. 423. 12 MORAVCSIK Gyula, BM 91. - MAKK Ferenc, III. Béla és Bizánc. In: Századok 1982. p. 53. 13 FEJÉR, G., II. 437. - THEINER, A., VMS I. 36. JIRECEK, C, Geschichte der Serben. Gotha, 1911.

1, p. 269. - BRÉHIER, L., VM 287. - MAKK Ferenc, 1982. p. 52. 14 JIRECK, C, 1911. p. 270.: kifejezetten Aszen Péter és Nemanja nagyzsupán szövetségéről beszél.