Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SELMECZI LÁSZLÓ: Jászok a magyarok, különféle etnikai elemek a jászok között
Arra is vannak adataink, hogy a jászok a Jászság területén található vagy azzal határos, feltehetően üresen vagy részben üresen álló magánbirtokokat is igyekeztek megszállni, pl. a Heves megyei Mizse 18 (possessio Myse) s Fügéd 19 („porció possessionaria in possessione Fyged") birtokokat, amelyek a koronára szállottak. 1427-ben Zsigmond úgy rendelkezett, hogy ezeket a földterületeket Kátay Mihály, Szolnok megye főispánja, a jászkunok bírája a maga részére elfoglalhassa, s onnan a jászokat kiűzze. A jászoknak nem sikerült Mizsét és Fügédet elfoglalni, de őket sem sikerült onnan teljesen kiűzni. Mizse a későbbi századokban Jászberény határába olvadt bele és Kátay akciója után 11 évvel, 1438-ban egy oklevélben Johanne de Fygwd mint egy birtokbeiktatáson részt vevő jász szomszéd szerepelt. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg bizonyos magánbirtok adományozások esetében is. 14o9-ben Zsigmond a Kisér és Ladány között fekvő Kürt possessiot négyszállási Kompolt jász kapitánynak és rokonainak, Miklós fia Lászlónak, György fia Simonnak, Bandagaz fia Lászlónak és testvéreinek adományozta azzal a feltétellel, hogy azt more philisteico bírhassák. Kürt teljes egészében csak 1438-ig maradt az adományos jászok birtokában, ekkor ugyanis (Kompolt) Miklós fia László és Karácsonynak nevezett István fia Bálint Kürt fele részét Berzevici Pohárnok Istvánnak és fiának a kölcsönös örökösödés fenntartása mellett örök birtokába adta. Azonban ettől az aktustól még az adományozás feltételei nem változtak, Kürtöt tulajdonosai továbbra is jász szokás szerint bírhatták, s pusztulása után is a Jászság része maradt. 20 Külön kell foglalkoznunk azzal az 1366-ban kelt oklevéllel, amelyben Kont Miklós nádor az Arokmellék szállási jászokat Pásztói János és érdektársai, a Mátra nyugati szélénél elterülő, pásztói, hasznosi és tari birtokainak jogtalan használatától eltiltotta, mert az egy nagyobb távolságra történő, északi irányú migrációs törekvésről tanúskodik. A mozgás okáról csak feltételezéseink vannak. Minthogy a jászokat a patai, tarjáni és solymosi jobbágyokkal együtt tilalmazták a szántóföldek használatától és minden egyéb haszonvételtől, arra kell gondolnunk, hogy a káptalan birtokába azonnal bocsássák vissza. A királyi tilalom ismét eredménytelen maradt. 1459-ben Mátyás király tiltotta a négyszállási és árokszállási jászokat Szentandrás használatától. A birtokjogi vita végére a jászkun redempció tett pontot. Árokszállás 5ooo forintért megváltotta Matkó kiskun pusztát és azt 176o-ban elcserélte az egri káptalan Szentandrás pusztájáért. GYÁRFÁS István, 1883. 219, 577-578, 595, 638-639. FEJÉR Gy, VIII/3, X/7. 18 Mizse ma puszta Jászberény mellett délkeletre, Alattyán és Jásztelek határában. ÁMTFIII, 1987. 116. 19 MaNagyfüged, község Gyöngyöstől délre. ÁMTF III, 1987. 94. 20 Gyárfás I, 1883. 559-560,569-572, 575-576,6o4-6o6. Zsigmon-kori Oklevéltár II. Második rész. 6979, 7706, 7707 és 7759 sz. oklevél.
