Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SELMECZI LÁSZLÓ: Jászok a magyarok, különféle etnikai elemek a jászok között
tő keltezését és etnikai meghatározását. 6 Ebből a szempontból az L sz. temető perdöntő, bár az Árpád-kori előzményekel rendelkező IE sz. temetőben is feltártam jellegzetes, kétségtelenül a XIII. század közepére, második felére keltezhető tárgyakat. Azért az I. sz. temető perdöntő, mert nincs előzménye. Annak a tatárjárás előtti magyar falunak, amelynek telkén a későbbi Négyszállás kialakult, mint már említettük, temploma és a körül temetője volt. Tehát csak egy újonnan odaköltözött és a katolikus hittel nem élő népesség nyithatott ott magának új temetőt. Ez az etnikum pedig a jász volt, ugyanis régészeti leletanyaga, az érthető hasonlóságok mellett is, világosan megkülönböztethető a kunok és a XIII. századi Magyarország népeinek a hagyatékától. A beköltözés idejére vonatkozóan a régészeti bizonyítékok továbbra is ellentmondanak Györffy és Kristó nézeteinek és a korábbi klasszikus álláspontot támasztják alá, azaz a jászoknak a kunokkal együtt és egy időben történő betelepedését valószínűsítik. Honnan érkezhettek a betelepülők a Kárpát-medencébe. Erre vonatkozóan két álláspontot ismerünk. Györffy egy Moldva és Havasalföld irányából történő bevándorlást feltételezett. 7 Szabó László Artamonov és Pletneva alapján a magyarországijászokban a szaltovó-majaki kultúra Don-Donyec vidéki alánjait kereste. 8 A Don-Donyec vidéki jászok saját fejedelmeik vezetésével tagozódtak be a kun birodalomba, s megőrizték viszonylagos önállóságukat, azonban kultúrájuk eltörökösödött, jobban mondva elkunosodott. Fedorov-Davydov kénytelen volt azt megállapítani, hogy a kun régészeti emlékanyagban a jászoknak semmiféle nyomuk nem maradt. 9 A régészeti bizonyítékok nem támasztják alá Györffy. AbuHamid al-Garnáti tudósítására alapozott azon feltételezését sem, hogy a magribita névvel a XII. században a Kiev környéki, tehát a Don-Donyec vidéki jászokat jelölték volna. 10 A közös ellenségtől, a mongoloktól való félelem ara ösztönözte a jászokat, hogy a kunokhoz csatlakozzanak, amint arról Ibn al-Athír említést is tett. 11 Az 1222-1223. évi mongol támadás irányából kiindulva, minden bizonnyal a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra fekvő, a tatárok által erősen elpusztított és Theodor alán püspök által 1240 körül Kis-Alániának 12 nevezett terület jász lakoságának egy része csatlakozhatott a kunokhoz és menekülhetett, vagy az 1227-ben megkeresztelkedett Bejbarsz (Bare) fejedelem népével, vagy az 1237-1238. évi újabb mongol támadás következményeként, Kötöny kunjainak maradékaival együtt 1239-ben 6 SELMECZI László, 2005. 565-586. 7 GYÖRFFY György, 1953. 249-25o.; 1981. 71-72.; 1990. 275, 314-315. 8 SZABÓ László, 1969. 49-50.; PLETNEVA, S. A, 1958. 182-186. 9 FEDOROV-DAVYDOV. G. A, 1966. 163-165. 10 GYÖRFFY György, 1958. 68-70. 11 MARQUART, J, 1914. 141.; GYÖRFFY György, 1990. 275. 12 KUZNECOV, V. A, 1984. 268.
